Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)
L. Imre Mária Pécs: Védőszentek kultusza a Pécsi Egyházmegyében
kezében görbe kést és lenyúzott bőrét, baljában a mártíromságára utaló pálmaágat tartja. Feje fölé két angyal emel koszorút. A kép alján festetője: "Caspar Casier Kirchen Vatter 1780." neve olvasható. A hagyomány tájhoz is kötődő megújulását hangsúlyozza a szent helyi mondája, amely egy Bertalan remete történetét beszéli el halálának analóg részletezésével 5 . A védőszentek kultuszában alapvető változást a német nyelvterületről, különösen Bajor földről, Pfalz, Würzburg térségéből, Fuldából, illetve az Ausztriából érkezők hoztak. Meg kell jegyeznünk, hogy vidékünkön a német telepesek érkezése, a szakrális táj megújítása egybeesett a kultúrtájak kialakításával, templomok, kápolnák, új kultuszhelyek felépítésével. A védőszentek körének bővülése új patrociniumok alapítását eredményezte. A változást mindenek előtt a bevándorlók foglalkozása, az anyaországból hozott hagyományok, valamint az ellenreformációs törekvések, továbbá a barokk új, központi szellemisége is magyarázza. Megújultak a különféle szerzetesrendek, amelyek elsősorban saját szentjeik tiszteletét népszerűsítették. így pl. a pécsi jezsuita rend újjáéledése után nemcsak az egyházmegye székhelyén, hanem vidéken is végzett hatásos missziós tevékenységet. A rendi szentek tisztelete, így Szt. Ignácé "vetekedett" Szt. Péter és Pál kultuszával. A terjedő pestisjárványok idején Szt. Rókus és Szt. Rozália mellett Xavéri Szt. Ferene oltalmát keresték. Más adataink szerint, hasonlóan a jezsuiták rendi buzgósága tette a közösség ünnepévé Szt. Alajos és Szt. Szaniszló 1727-es szentté avatását. A hagyomány szerint Pécsett a hívek 8 napon át közös adorálással és fáklyás körmenetekkel ünnepeltek 6 . Ugyanígy a ferencesek jóvoltából terjedt Assisi Szent Ferenc, valamint Páduai Szent Antal tisztelete. A pécsi egyházmegyébe települt németek hagyományaiban sok helyen olyan adatokra is bukkantunk, hogy az áttelepítéskor hoztak magukkal szakrális szobrot, vagy képet. Az adatok hitelét természetesen nem tudjuk minden esetben igazolni. A korabeli egyházlátogatási jegyzőkönyvek helyenként forrásértékű tájékoztatást adnak. így pl. Mecseknádasdra, a püspök egykori birtokára telepített németek a XI. sz.-tól a török időkig folyamatosan működő, később megrongálódott kápolnát vették birtokukba. A magukkal hozott Szent Kilián szobrot a templomban felállították. A kezdeti időkben minden bizonynyal fennmaradt tisztelete. Néhány év múlva azonban a plébániatörténet bejegyzése szerint a kápolna védőszentje már Szent István király, bizonyítva, hogy az új szakrális környezet hatása erősödött fel. Szent Kilián tiszteletének emléke a telepítés első szakaszában 1728-tól a helyi névadásban élt legtovább 7 . 236
