Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Gulyás Éva Szolnok: Szent György tiszteletének emlékei és hagyományai – szokások és hiedelmek

György nap körül kell a földből kiásni. Rontás ellen kitűnő szer. Gunda Béla írja, hogy egy XVIII. századi Hunyad megyei kéziratos könyv Szent János gyökerének nevezi. A kézirat szerint aki a páfrány gyökerét magánál hordozza, vagy házánál tartja, ne féljen semmilyen rontástól, boszorkányoktól.

50 A boszorkány a páfrány segítségével fel is ismerhető: nagyobb összejövetelen a páfrány gyökerét észrevétlenül az asztalra terített abrosz alá helyezik. Az asztalnál ülő boszorkány elhalványodik és a félelem miatt el kell távoznia. A Szent György éjszakáján szedett kakukkfű (Thymus Serpyllum) a tejvarázsló szokásokban játszott szerepet. Tiszaderzsen kakukkfűvel mosták ki a tejesköcsögöket, hogy több, jobb legyen a tej. Szalókon, Kunhegyesen úgy tartották, hogy csak a Szent György éjszakáján szedett kakukkfű hatásos. A keleti palóc juhászok körében általános hiedelem, hogy a Szent György éjjelén szedett tisztes fűvel (Stachys recta) kiforrázott edényben nem savanyodik meg a tej.

51 Tiszaszőlősön ilyenkor szedték a vasfüvet (Verbena officinalis), zárnyitó füvet is, amelyet itt keserűfűnek, Jézusvérfűnek neveztek, és azt tartották róla, hogy aki beforrasztja a kezébe, minden zárat ki tud nyitni. Nagyivánban Szent György éjszakáján szedett kilencféle fűvel gyógyították a szemverést. Igen sok archaikus képzet fűződik az e nap tájt elbújó hüllőkhöz (kígyó, gyík, béka). Ennek részben racionális oka van, amelyre már Erdész Sándor felfigyelt. Szent György-napja előtt ugyanis még ritkán látni kígyót, gyíkot, így a varázserejébe vetett hit a ritkaságával is magyarázható.

52 Ugyanakkor önkéntelenül felmerül itt a sárkányölő Szent György legendájához való kötődés, kapcsolódás kérdése is. De meg kell mondani, hogy gyökeresen más a tavaszi hüllőkhöz fűződő tradicionális hit, mint a legendában. Inkább a vegetációval függ össze, óvó, védő, gyógyító hatású és nem olyan ijesztő, gonosz, mint a legendában szereplő sárkányalak. így nyilvánvaló, hogy ezek a hiedelmek nem egy tőről fakadtak. Nézzük meg a továbbiakban, hogy milyen hiedelmek fűződnek az ekkortájt megjelenő kígyóhoz, gyíkhoz, békához. Jászdózsán úgy tartják, hogy a Szent György nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni. Szatmárban, "ha olyan bottal őrzi a csordás a teheneket, amellyel Szent György napja előtt kígyót ütött agyon, még a tolvajok sem hajtják el az állatait. Az ilyen bot átvette a kígyó óvó, védő szerepét...".

53 Erdész Sándor számos példát hoz arra, hogy a kígyót elpusztító bot szerencsét hoz gazdájának, el lehet vele űzni a vetésről a verebeket, szerelmi varázslásra is alkalmas.

54 Az aradi babonáskönyv szerint; "A Szent György előtt fogott kígyó bőre igen jó botra húzva. Az ilyen bottal még a vasat is el lehet törni." A Nagy-Sárrét pásztorai kígyóbőrt húztak a pásztorbotra, úgy szúrták le. A nyáj a legnagyobb zivatarban sem széledt 231