Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Gulyás Éva Szolnok: Szent György tiszteletének emlékei és hagyományai – szokások és hiedelmek

szét."

55 Szalókon, ha Szent Györgykor kibújik a kígyó a bőréből, botra húzták, hogy szépek legyenek. Ugyanitt azt hitték, hogy a Szent György előtti kígyótojásból lesz a gyémántkő illetve kígyókő. A Szent György nap előtti kígyót gyógyításra is felhasználták. A barkó juhászok azt hitték, hogy a Szent György nap előtt fogott kígyó a juh minden betegségére hasznos.

56 Doroszlón a kígyóbőrt a nyakuk köré tekerték hideglelés ellen.

57 Igen gyakran használták lábfájásra. Tiszaszentimrén megszárítva, ecetbe téve lábfájdalmakra jó. Karcagon a Mátyás és Szent György nap között fogott kígyót tették el megszárítva, porrátörve. Az 1709. évi sajóvámosi boszorkányperben a vádlott a köszvényes lábát gyógyította vele: "Szent György napján... / a tanú/ ...látta a kígyót is, mely egy hársfára volt tekeregve. Megfőzte és a markában fogta, mint a csuhát s úgy mosta a testet, s úgy dörgözte a kígyóval, hogy szinte úgy borzolja a csontja a testet...". Luby Margit írja, hogy Szatmárban "minden lábfájásra biztos ir a Szent György nap előtt talált csúszó, ha azt az ember megszárítja, zsírban kisüti és kenőcsnek használja".

59 A Szent György nap előtt talált gyíkot torokfájás, torokgyík gyógyítására használták. Jászdózsán mesélték, hogy "Szent György nap előtt ástunk apámmal és talált egy kis gyíkot, akkor megfogta, oszt kérdem, hogy mit csinál apám? Megdörgölöm az állam torokgyík ellen fiam! Doroszlón úgy tartották, hogy hasznos lesz a keze annak, aki megfogja a gyíkot Szent György előtt vagy hangyabolyban megforgatja a kezét.

60 A Jászságban a hetedik gyermek alakjához kapcsolódik ez a hiedelem. Az Ipoly menti falvakban azt tartották, hogy szép sárga vajat köpül az, aki Szent György nap előtt talált gyíkot szétmorzsolja a kezében.

61 Alföldszerte elterjedt az a hiedelem, hogy aki a Szent György nap előtti ürge fejét vagy farkát a pénztárcájába rakta, szerencsés lett. Szeged környékén a Szent György előtt fogott ürge bőréből készült pénzeszacskóból nem fogy ki a pénz.

62 Több helyen, így pl. a Dunántúlon a kígyófejhez fűződik ez a hit, azzal a különbséggel, hogy a kígyó fejét ezüstpénzzel kell lemetszeni.

63 A Szent György nap előtti béka elsősorban idő- és termésjósló. Kisújszálláson úgy tartják, hogy ahány nappal előtte megszólal, annyi napig lesz utána rossz idő. Nagyivánban a Szent György előtt megszólaló béka jó nyarat, sok esőt vagyis bő termést ígért. Láthattuk, hogy a tavasz kezdetéhez illetve Szent György napjához kapcsolódva a növény és állatvilághoz sokféle, archaikus hiedelem fűződik, amelyek minden bizonnyal néphitünk mélyebb, régebbi rétegébe tartoznak s elemzésük egy primitív, letűnt világkép körvonalait sejteti meg a kutatóval. 232