Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Gulyás Éva Szolnok: Szent György tiszteletének emlékei és hagyományai – szokások és hiedelmek

ekkor bújnak ki először a hüllők a földből, ekkor kezdődik a napfényes, meleg idő, a tavasz. Nagyon szemléletesen fejezi ki a növényzet tavaszi zsendülését egy kiskunsági szólás: "Szent György nap előtt, ha fogóval húzod a füvet, akkor sem női ki; Szent György nap után, ha furkóval vered vissza, akkor is kinő!"

40 A néphit szerint az új, friss, harmatos fü és növény sokmindenre jó és hasznos. A népi regula szerint sok növény vetésének is ez a legkedvezőbb ideje, pl. kukorica, uborka, kender. A Jászságban a Szent György hetében vetett uborka a legjobb. Mint tavaszkezdő nap, sok termés és időjóslást vonzott magához. A Szent György nap előtti mennydörgésből országszerte jó termést jósoltak. Nagykőrösön ilyenkor meghemperegtek a földön, hogy ne fájjon a derekuk.

41 Ha gólyát lát valaki először kora tavasszal, akkor is meg kell hemperegni, hogy friss legyen az ember.

4: A néphit szerint Szent György éjszakája a gyógynövények szedésének leghatásosabb ideje. Boszorkánypereink tanúsítják, hogy a hatóságok nem nézték mindig jó szemmel a Szent György-nap körüli növénygyüjtést: "...tiltva lévén pedig a faluban, hogy senki Szt. György előtt egy héttel és utána is egy héttel vagy gyökeret ásni, vagy füvet szedni ki ne menjen..."

4, (Borsod megyei boszorkányper, Sajóvámos, 1709). Régi herbáriumok, feljegyzések, néprajzi gyűjtések szentgyörgyfű, szentgyörgyvirág, szentgyörgygyökér névvel illetnek több, ebben az időben virágzó és gyógyításra alkalmas növényt. A népi botanika sokféle, tájanként más-más növényt sorol ide.

44 Az 184l-es mesterszállási kéziratos gyógyítókönyv erőtlenségről ajánlja: "Szent György füvét aszalva törd meg, add enni tyúktojásba".

45 Ez tulajdonképpen a májusi gyöngyvirág (Convallaria majális), amely ilyenkor virágzik és szívgyengeségre hasznos.

46 Szentgyörgyvirágnak nevezi a nép sok helyen a páfrányt is (Polypodium vulgare=édesgyökerü páfrány). A páfrányról azt tartják, hogy Szent György éjszakáján virágzik és nagy fehér fényességet áraszt maga körül. Aki meglátja és virágját, magját magánál hordja, láthatatlan lesz, megérti az állatok, növények beszédét és meglátja a földbe ásott kincset. Gunda Béla nemrég kitűnő tanulmányt írt a virágzó páfrány hiedelemköréről.

47 Igen gazdag hiedelmek, mondák kapcsolódnak a virágzó páfrányhoz Szatmárban, Szabolcsban. Luby Margit írja, "Aki a Szent György éccakáján virító páfrány virágját keresve-keresetlen megleli, látó lesz; mert az tudós virág. Birtokosa mindent tud, mindent lát, érti az állatok beszédét is."

48 De nem olyan könnyű a virágot megszerezni, mert az ördög elkapja előle. A Jászságban él az a hiedelem, hogy a páfránymag nyomvesztő. Aki az erdőben rálép a páfrányra, eltéveszti az utat. Ezért nyomvesztő fűnek is nevezik.

49 A boszorkányperekben szereplő szentgyörgy gyökér is minden bizonnyal páfrányféle növény. Szent 230