Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)
Gulyás Éva Szolnok: Szent György tiszteletének emlékei és hagyományai – szokások és hiedelmek
tos fűben pedig meghemperegtek. A márciusi hőiével való mosakodás is félig-meddig megemlíthető itt. 34 Egyébként szentgyörgyharmatnak nevezi a népnyelv az e tájban esett esőt. Ezzel kapcsolatosan a dunántúli néphagyományban él az a monda, hogy a török megátkoztatta hazánkat a magyarokkal. Ezek azonban - írja Bálint Sándor - így átkozódtak: Verjen meg a szentgyörgyharmat Magyarország! Ezért nevezik szentgyörgyharmatnak, török átkának, magyarok átkának a Szent György nap táján esett esőt, ami a néphit szerint jó termést ígér. 35 Szent György-nap a boszorkányok elleni védekezésnek, az ember és az állatok rontástól való megóvásának egyik fontos időpontja. Tiszaőrsön úgy tartották, hogy a tejesköcsögöket csak Szent Györgytől Szent Mihályig lehet kiakasztani, mert a boszorkány ezen keresztül is árthat a tehénnek. Hasonló célból ilyenkor ki szokták mosni a tejesköcsögöket. Jászdózsán azért forrázták ki, "hogy jobban feladja a tejet, a hasznot". Jászfelsőszentgyörgyön, Jásziványban székvirággal, Tiszaderzsen kakukkfüvei mosták ki. Jászszentandráson egy kis sót szórtak bele, amikor kimosták, hogy ne vigyék el a tej hasznát. Gyakran tüskés, tövises ágat használtak ellene védekezésül. Tiszaőrsön tüskés gallyat tűztek a kiskapura, a tehénistálló ajtajára, ablakára. A régi öregek úgy mesélték, hogy aki Szent György napján kimegy a keresztútra, megláthatja ki a falu boszorkánya. Magyarózdon "Szent György nap estéjére csipkebokorral bokrozták be éjszakára a boszorkányok ellen a kapukat, hogy távol tartsák a háztól, telektől". 36 A bácskai Doroszlón bodzaágakkal rakták tele a kapukat, ablakokat és meghintették szentelt vízzel. 37 Szegeden fokhagymafüzért és nyírfaágat tűztek az istállóajtó fölé, hogy el ne vigyék a tehén hasznát. 38 Jászfényszarun Szent György éjszakáján füvet kaszáltak és csomóját az ajtó fölé akasztották, hogy ne vigyék el a tehén tejét. Újszászi hiedelem szerint Szent György napján söprűt kell tenni a kéménybe, a kulcslyukat pedig gatyamadzaggal kell betömni. Karcagon Szent György napra virradó éjszaka az istálló körül vagy csak elé kölest, esetleg sót szórtak, mert addig nem tudott bemenni a boszorkány, amíg ezt össze nem szedegette. 39 Láttuk, hogy a Szent György-napi boszorkányhiedelmek általában a tejvarázslással kapcsolatosak. A boszorkányperekben is legtöbbször a tehénrontás, a harmatszedés kapcsán kerül szóba ez a nap. Bár meg kell jegyezni, hogy más jeles napokon, illetve attól függetlenül is ismeretesek a néphagyományban. De hogy mégis elsődlegesen ehhez a naphoz kapcsolódnak, abban szerepetjátszik Szent György-napjának gazdasági évkezdő szerepejellege is. A Szent György napi hiedelmek jellegzetes csoportját alkotják az állat- és növényvilághoz fűződő hiedelmek. Kialakulásukban minden bizonnyal szerepetjátszott a természet, a vegetáció megújulása: ekkortájt kezd sarjadni a fű, 229