Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

P. Daczó Árpád Lukács OFM Fogaras-Dés: Napkelte-nézés Csíksomlyón

Pontosan tudom. 1985 tavaszán történt. Akkor került a kezembe a Vigília 1984. évi augusztusi száma. Abban a 626-627. oldalakon volt egy cikk. Kóka Rozália írta Csíksomlyói csodák címen. Három csodát említett ott, amelyek közül mindjárt az első az volt, hogy egy lészpedi csángó leány, a Kis-Somlyó hegyén, pünkösd vasárnap hajnalán, azt látta, hogy a felkelő Napból kirepült a Szentlélek. Akkor történt meg velem is a csoda! Akkor hullott le szememről a hályog és megláttam a Gondviselés által már oly rég a markomba nyomott csillogó kavicsban a gyémántkristályt, amiből őseink naptisztelete ragyogott felém! - Köszönöm, Uram! - fohászkodtam fel! - Immár segíts, hogy ezt má­soknak is, a tudománynak, de különösen ennek az annyiszor megalázott, leti­port, kisemmizett népünknek is felragyogtassam! De tudja meg az egész világ is, hogy mi magyarok, de különösen a székelyek, micsoda kincseket hordunk még most is! Itt, Európában! Most, a III. évezred küszöbén. Mert mi ez? Minden mitológiák legszebbje, ahol az Örök Istenség valósá­ga, a legősibb isteni szimbólumokban, a Nap-ban és a Hold-ban él tovább most is, ma és éppen itt, nálunk, de úgy hogy ez nem elszakít, hanem még tu­datosabban odafűz a Kinyilatkoztatás, a Biblia Istenéhez, és ahhoz a csodála­tos női entitáshoz, amely Máriában valósult meg, hogy rajta keresztül léphes­sen a teremtett világ talajára a megtestesült Isten, Jézus Krisztus! Nap és Hold! Örökkévaló Atya Isten és örökkévaló anyai, női princípium! És mind­ezt Csíksomlyó ragyogtatja reánk, most, megtérésünk után ezer esztendővel! Most, és éppen nekünk, magyaroknak! Most, az igazi isteni ideálokért harcolt harcaink miatti nagy elesettségünkből való föltápászkodásunk idején, mert ebben vagyunk most! A "két pogány közt egy hazáért" folyó küzdelmeink és az 1956-os letipratásunk után! Igen, most, hogy új erőre kapjunk, mert velünk még terve van az Úrnak! Igen, nem hagyott el minket még egészen! Velünk van, de nem a "Magyarok Istene" kizárólagosságával, hanem éppen azzal az evangéliumi szeretetlángolással, amellyel minden másajkú embert is egy sze­retetközösségbe akar egybeölelni! Éppen itt, Európának annyiféle nyelvű szegletének világában, úgy, amint azt már Szent István király is megmondot­ta, hogy "az egy nyelvű ország erőtlen"! De erő csak ott van, ahol szeretet is van! (Lásd a Házi áldás szép szövegét!) És ezt adja nekünk az Isten, most, a legnagyobb lelki szükségünk idején, áldott édesanyjával, a Babba Máriával, akiket a felkelő Napban is meglát a látomásukra váró jó nép, ott, pünkösd va­sárnapján, a Kis-Somlyó hegyén! Amikor ezt így megláttam, még azon a ta­vaszon magam is elmentem Csíksomlyóra, hogy pünkösd vasárnapján hajnal­ban megnézzem, mi is történik ott? Tehát, ez 1985-ben volt! 171

Next

/
Thumbnails
Contents