Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)
P. Daczó Árpád Lukács OFM Fogaras-Dés: Napkelte-nézés Csíksomlyón
Csíksomlyóra való érkezésem után mindjárt felvillant előttem valami a Napisten kultuszából, az ún. napkővel kapcsolatban is. A kolostor templom melletti bejárati folyosójának egyik ablakfülkéjében őriztünk két régi faragott követ. Az egyik valami oszloptöredék, a másik ugyancsak ennek nézett ki. Ezen az volt a feltűnő, hogy nemcsak az oldala körös-körül, hanem a felülete is faragott volt. Kettős kört faragtak rá, közöttük sugárszerü kiszögellésekkel. A kő pereme is körös-körül sugárszerű faragással díszített, amely már erősen megkopott. Amikor először láttam, valami homályos asszociációval, egy, a mayákról szóló leírás illusztrációja villant fel előttem, egy faragott napkőről. Ez a kő mintha arra hasonlítana, gondoltam akkor. De aztán, mint valami fantasztikus elképzelést vetettem el magamtól a gondolatot. Közben megismerkedtem egy csíkszeredai mérnökkel, Vécsey Gyulával, akit Fodor Sándor is megnevezett az előbb említett művében, aki nagyon megkért, hogy azt a követ tegyük el onnan biztosabb helyre, mert az az őseink napkultuszának szentélyéből, a Nagy-Somlyó hegyéről került ide. Vécsey mérnök még azt is megmondta, hogy ő már régen foglalkozik ezzel a kővel. Mielőtt ennyire lekopott volna, ő már lefényképezte és csak olyan időkre vár, amikor majd őseink ilyen hagyományáról is nyíltan beszélhetünk. Mert szakemberekkel szeretné megbeszélni eddigi kutatásait. Bizony, már akkor elém gurult napkultuszunk gyémántköve, csak éppen nem ismertem fel. De hogyan is ismerhettem volna fel, hisz akkor még Babba Máriáról sem tudtam semmit! Akkor még sejtelmem sem volt arról, hogy a néprajz mitológiánk milyen csodálatos világához juttat el! Nagyon érdekelt Csíksomlyó titka. Azonban álmomban sem mertem arra gondolni, hogy ilyen téren oldódik meg a rejtély! Mint egyházi ember és mint olyan, aki a néprajzhoz semmit sem ért, azt hittem, hogy Szűz Máriának valamely csodás megnyilvánulása tette Csíksomlyót is búcsújáróhellyé. Úgy, mint akármelyik kegyhelyet. Csak valamely okból elfelejtődött ez a csodálatos esemény. Azt gondoltam, hogy valahol megkapom! Amint már jeleztem, Babba Mária lett végül is a kulcsszava Csíksomlyó titkának. Igenám, de ez a gyémántkő aránylag későn, a Csíksomlyóról való elmenetelem előtt valamivel gurult elém annak a felcsíki asszonynak a szájából. így hiába láttam mindennap a napkövet, vizsgálatát a történészek dolgának tartottam, és ezért nekem az nem mondott semmit. Somlyóról elkerülve, végül is úgy 7 év múlva, miután Kosteleken, 1977-ben a Holdban megtaláltam a Babba Máriát, csak akkor kezdtem komolyan a napkultuszra is gondolni. De még évek teltek el, amíg végül is felvettem ezt a gyémántkövet is. 170