Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Erdélyi Zsuzsanna Budapest: Az archaikus népi imádságok interetnikus kapcsolatai

14. Halál és temetés falumban című kéziratos gyűjtés az 1930-as évekből. Néprajzi Múzeum E.A. 15. NAGY Olga op.cit. 1989.322-342. 16. NAGY Olga op.cit. 1989.320-325. 17. NAGY Olga op.cit. 1989.322-342. Erdélyi Zsuzsanna (néprajzkutató, Budapest): AZ ARCHAIKUS NÉPI IMÁDSÁGOK INTERETNIKUS KAPCSOLATAI A hazai nemzetiségeink szakrális hagyománya felé a hetvenes évek elején terelődött a figyelmem. Már túl voltam az archaikus népi imádságmüfaj megtalálásának és szakmai anyakönyvezetésének mozgalmas időszakán. A nagytempójú terep- és könyvtári munka eredményeként szépen körvonalazódott e szövegállomány hazai rajzolata, horizontális tagoltsága és időbeli mélységszintje. Föltűntek e hagyomány sűrűsödési pontjai, előtérbe kerültek ferences vonzatai. Fölsejlettek európai távlatai, történeti fogódzói, középkori kötődései. Megmutatkoztak nyelvi, esztétikai szépségei. Lassan érzékelhetővé válhatott a benne fölhalmozódott szellemi érték, különösképpen az informatív, azaz a forrásérték is. A magyar nyelvterület bejárása még javában tartott, amikor a hazai etnikai közösségek imádságai is jelentkeztek. Először búcsúk során és vegyes lakosságú falvakban találkoztam velük, jobbára véletlenül. A magyar nyelvterület alapos fölmérése után azonban már nagyon is tudatosan kerestem föl a nemzetiségi vidékeket, főleg amikor a műfaj történeti kérdései kezdtek egyre inkább foglalkoztatni. Erdekeit, hogy mit nyújt e tekintetben ez a soknyelvű, sokhagyományú ország? Kíváncsi voltam arra, hogy e szakrális népi örökség elsősorban magyar sajátosság-e, vagy megtalálható-e valamiféle műfaji azonosság, amely a Kárpát-medencei népek közös történeti sorsából adódik? Más megfogalmazásban a Kárpát-medencében velünk azonos sorsot élt, azonos szellemi áramlatokat, azonos művelődési hatásokat ért népek szóbeli kultúrájában találhatók-e ilyen különös imádságok, imádságfunkcióban élő szövegek? Ha igen, milyenek? Milyen jellemző jegyekkel rendelkeznek? Összevetve a magyar megfelelőkkel, motívum- és típuskörökkel, mutatkoznak-e egyáltalán azonosságok, átfedések, vagy nem? Fölfedezhetők-e a hagyományban az adott nemzetiségre-népre jellemző egyedi vonások, vagy inkább az 16