Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)
Mohay Tamás Budapest: Hagyomány és hagyományteremtés a csíksomlyói búcsún
válasz: mindazok, akik ott vannak. Sokan, sokfelől, nagy számban, azzal a közös elhatározással, hogy eljönnek a somlyói búcsúra. Enélkül a közös elhatározás nélkül nem valósulhatna meg a búcsú, noha természetesen rá lehet kérdezni ennek az elhatározásnak a változatos tartalmára csoportok, egyének szerint egyaránt. Ám ennek a rákérdezésnek a megfelelő helye megint csak nem a búcsú (hanem talán egy előzetes és utólagos felmérés, amire természetesen nem lehetett módom). Jelei persze vannak annak, hogy többféle motiváció hozza ide az embereket. A többséget talán azok teszik ki, akik részesülni akarnak mindazokban a kegyelmi javakban, amiket az egyházi engedélyek és a hagyományok szerint a somlyói búcsún lehet elnyerni. Mások önmagukat akarják megmutatni a többieknek, kihasználva, hogy a búcsú tere jórészt nyilvános tér - olyanok is vannak köztük, helyi notabilitások, akikről a többiek tudhatják, hogy a korábbi években éppen vallásellenességükről voltak ismertek, s a búcsún, a körmeneten való székely harisnyás részvételükkel igyekeznek ezt az általuk is tudott képet átformálni. A közeli Csíkszereda lakói közül sokan egyszerűen kíváncsiak voltak arra, mi történik: ez érthető is, ha arra gondolunk, hogy az utolsó teljes, nyilvános és szabad búcsú idején a város lakossága töredéke volt a mainak, s az új városlakók ilyet még nem láthattak. Olyanokkal is találkoztam, akiket talán a megszokás hozott el, és voltaképpen nem sokat érzékeltek abból, ami ebben az évben új volt - részben éppen azért, mert olyankor jöttek, amikor máskor is jönni szoktak, vagyis hétfőn délelőtt. Ez már kívül esik a búcsú "törzsidején", de még nem utána van, s ilyenkorra családtagjaik már hazaérhettek, és az állatok vagy a kicsi gyerekek mellől ők is elszabadulhattak. E csoportokon kívül ott vannak a specialisták. Ide sorolhatók a papok, a szerzetesek, és velük együtt a teljes egyházi hierarchia, a püspökökig felmenőén. Ők tudták legelőször, hogy az 1990-es somlyói búcsú más lesz, mint addig negyven évig volt, és a készületre az első biztatások tőlük származhattak. Felkészítő szerepüket már említettem. Ők vezették a gyalogosan vagy jármüvei érkező csoportok egy részét, ők fogadták a hazaérkezők más részét, ők miséztek, ők gyóntattak a sekrestyében, a templomudvaron. A templomkertben ácsolt szabadtéri oltártól egy ferences atya irányította a körmenet énekrendjét, miséző papok olvastak fel közérdekű vagy közemberektől származó hirdetéseket 24 . Egy másik csoportja a specialistáknak a búcsús énekvezetők, akik ezúttal - akár a közelebbi falvakból, akár Gyimesből vagy Moldvából vezettek csoportokat - nyíltan vállalhatták szerepüket. A nagyobb tömegek jelenléte idején a dombon levő kápolnák körül, meg néhány kitüntetett helyen (parkoló, stb.) karszalagos egyházi rendezők felügyeltek. A "szereplők" teljességéhez tartozik az is, hogy a korábbi évektől eltérően ezút136