Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Gál Adél: Kéziratos imádságos füzetek Salánkról
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Az apokrif jelzőt azért kapták, mert az imádságok témái, téma-töredékei közül sok a középkori apokrif irodalomból való. Apokrif iratokból származnak imáink más gyakori témái is, mint Krisztus pokolraszállása, Krisztus keresztfája mint eszkatológikus jel, a paradicsomkerti életfa és a keresztfa azonosítása stb.28 Az archaikus népi imádság tehát középkori eredetű, de későbbi, barokk és legújabb kori szövegeket is magába olvasztó műfaj. Olyan szavak, motívumok vehetők észre benne, amelyek az Ómagyar Mária-siralom képi és nyelvi világába mutatnak, de az 1700-as évek katolikus énekköltészete is hatott rá. Az imádságok szövege rendszerint hármas szerkezetű, s ez a törvényszerűség az általam gyűjtött imára is érvényes. Lírai hangulatú, látomásos jellegű természeti kezdőkép indítja, amelyben a keresztény szimbolika jegyei találhatók. Ezt követi egy elbeszélő vagy dramatizált hosszabb szakasz, ebben Jézus passiójának valamely jelenete, vagy Mária anyai szenvedése jelenik meg. A záró szakasz rövidebb, az imádság elmondásáért járó kegyes hasznot (bűnbocsánat, jó halál, üdvösség) tudatja.29 Bálint Sándor könyvében az Aranymiatyánk-imádságról ezt írja: „...asszonynépünknek máig egyik legkedvesebb elmélkedő imádsága: Jézus édesanyjának, Máriának elmondja, hogy mi várakozik reá a nagyhét napjában". Néhány sorral később: „...voltaképpen Jézusnak édesanyjától való első, virágvasárnapi búcsúzkodása, amely a kánoni evangéliumokban nem fordul elő” Tehát egy párbeszédes jellegű népi imádságról van szó, melynek eredete nem tisztázott. Annyi bizonyos, hogy az Aranymiatyánk szövegének a Miatyánk szövegéhez nincs köze. Az aranymiatyánk szó annak a népi hagyománynak emléke, mely szerint minden imádság (maga az imádság) Miatyánk, a különösen szép imádság pedig „arany” imádság.30 28 Lásd. Erdélyi 1976. 29 Uo. 30 http://www.szepsolymar.hu/blog/az-arany-miatyank-imadsag/107 899
