Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. is az 1940-es évekbeli repertoár és zenei gyakorlat él a szertartásrendben, mivel tudása, repertoárja az élő gyakorlatból származik, mivel az idősebbek irányításával tanult bele. A szentmiséken kívül a legutóbbi időkben temetési kántorként is működik. Baraca (Barca) jellemzése Baraca környezetében magányos falunak számít, mivel filiája, Füge kivételével minden szomszéd települése református. Plébániáját 1789-ben alapították, Szentháromság tiszteletére szentelt temploma 1787-ben épült.20 Leányegyháza mellett Baracán anyakönyvezték a szomszédos (és néhány annál távolabbi) református többségű és református-katolikus vegyes lakosságú falvak: Kálosa, Alsóvály, Felsővály, Runya, Rakottyás, Bátka, Dulháza, Zsíp katolikus népét is. Viszonylag nagy „körzetéről” a sematizmusok adatai is tanúskodnak. 1892- ben az anyaegyháznak 412 híve volt (az 5 református és 9 izraelita mellett). Emellett még 12 települést említ a sematizmus (zárójelben a katolikusok számával): Dulháza (53), Füge (314), Flanva (189), Nagy-Kálosa O.P. (61), Kis - Kálosa (8), Runya O.P. (69), Zsíp O.P. (20) Barcziháza puszta (9), Bodolló puszta (11), Téske puszta (10), Papharaszt puszta (14), Dapsi puszta (9). Noha nagy terület katolikusait fogta össze, egészében a vidéken sokkal több református élt- összesen 2323 az 1079 katolikus mellett.21 1913-ban hasonló volt az arány, a következő részletekben: az anyaegyházban 329 katolikus élt és körzetében, 13 másik településen összesen 1011- az 1956 református mellett.22 A 2011-es népszámlálás adatai alapján 512 fős összlakosságából 453 fő római katolikus, 1 görög katolikus, 2 református és 18 Jehova tanúja.23 A vallásos népéletet sem hagyta, hagyja érintetlenül a település társadalmának nagyfokú átalakulása. Több helyütt volt már módomban hosszabban írni a folyamatról, amelynek lényege abban áll, hogy az 1990-es évekre a kb. 400 fős település 90%-ban „elcigányosodott”.24 25 Ez - a cigány25 népesség részéről- nem beköltözőket jelent, hanem azt, hogy mintegy 80 év alatt néhány cigány család ilyen mértékben elszaporodott, nagyjából annyira nőtt a számuk, ahá20 Bálint 1977, 392. 21 Schematismus 1892,22. 22 Schematismus 1913,36. 23 Barca, www.statistics.sk/obce_vz-nabozenske-vyznanie. 24 Geese 2007. 25 A cigány kifejezés nem saját megnevezésem, a környék többi településén is, Baracán is az etnikum saját, belső megnevezése. Önmagukat cigánynak (nem romának), a velük élő „másik” népességet parasztnak nevezik. 475
