Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Gecse Annabella: Csak hagyományból? Hivatalos és népi vallásosság a 21. századi gömöri katolikus falvakban
VALLÁSOS KULTLIRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. nyan a nem cigányok közül városokba költöztek Baracáról. Fontos, a vallásgyakorlás szempontjából is meghatározó, hogy a két népesség - ahogy maguk nevezik magukat: cigányok és parasztok - több évtizede él egymás mellett, a mindennapi élet része lett a köztük lévő különbségek észlelése, megszokása és a határok tiszteletben tartása. A vallásgyakorlásban is erősen különböznek - és ezt is tudják magukról, egymásról. A „parasztok” vallásossága - a település bel-és külterületén szakrális kisem- lékek révén, a templomon belül szobrok, térítők, miseruhák, oltárkép, egyéb kellékek által - tárgyiasult formát is öltött. Vallásos életük jellemzője a szertartásokhoz, azok kialakult rendjéhez való ragaszkodás. A munka fontossága, erkölcsi érték volta jellemzi őket a hétköznapokban, az élet profán oldalán, de ez átsugárzik a vallási életbe is. A templom, mint ennek központi eleme, értékrendjük szerint a külvilág felé vallásos életük rendezettségét jelzi. A cigányokra is jellemző már több mint egy évszázada - az anyakönyvi bejegyzések is tanúsítják ezt -, hogy életük három nagy fordulópontját, a születést, házasságot és halált az egyház által megszentelve élik meg. Ám soha nem jellemezte őket a parasztokéhoz hasonló mértékű templomba járás, és ezt a különbséget is számon tartja a (cigány - paraszt) kollektív tudat. Baracán és körzetében is immár évtizedek óta amatőr kántor működik, az 1946-os születésű Gecse Zoltán, aki a sorban, Koós Elemér után már a második.26 A szentmisén belüli újításokra törekvő osztrák missziós plébánossal szemben a „hagyományos” rendet, a kötött zeneiséget, a gazdag repertoárt képviseli, az idősebb templomjáró nemzedék tagjaival együtt. A plébános németszlovák kétnyelvűségével is szemben áll, az ő működése garantálja a templomon és a szertartásokon belül - az egyébként majdnem teljes egészében magyar nemzetiségű és anyanyelvű településen - a magyar nyelv jelenlétét. Különös, olykor ellentétes irányú erővonalakat egyesít a tevékenysége, ám ezúttal ennek csupán egyetlen példáját áll módomban röviden említeni. A plébános a hittanra járó gyerekek (akik, tekintve a falu etnikai összetételét, 98 %-ban cigány gyerekek) körében a kötetlenebb vallásosságot, például az orgonás misék helyett a gitáros éneklést népszerűsíti. Ugyanakkor éppen a cigány családok azok, akik a hivatalos egyházi rend szerinti temetésnek már nem részét képező halotti búcsúztatókat erősebben megkövetelik, és ezzel életben tartanak egy folklór műfajt. Ez is jelzi, hogy a két etnikum egymás mellett leélt évtizedei, ha nem is vezettek összeolvadáshoz, azonos „igazodási pontokat” jelentenek. A kántor körzete kiterjed a leányegyház Fügére, a református többségű, de nem jelenték26 A baracai kántorok tevékenységével néhány korábbi publikációmban is foglalkoztam. Gecse 2010.; 2013. 476
