Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Voight Vilmos: Égi Világosság – egy magyar evangéliumi spiritiszta mozgalom és háttere. Az orvostörténész Schultheisz Emil (1923–2014) emlékére

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

Megemlíthetjük, hogy a 20. század elejére több, jóval kisebb hatókörű és rö- videbb ideig tartó spiritiszta, okkultista, teozófiai, stb. mozgalom is működött, és a hasonló nemzetközi áramlatok is eljutottak Magyarországra. Ezekkel azonban most nem foglalkozunk. Kiadványaikról máig sincs teljes áttekintésünk. Az Amerikába bevándorló magyarok körében már 1916 óta működik egy spiritiszta kör, amely alkalmanként személyes kapcsolatokat is ápolt és támogatta hazai elvbarátaik kiadványait. 1956 után új vezetők jelentek meg és csatlakoztak hozzájuk. Élénk tevékenységet folytatnak, főként a Hungarian Spiritual Society (Bedford, Ohio) keretében.6 Itthon 1945 után kis mértékben és illegálisan működtek. 1990-ben az amerikai szervezetek tovább építették hazai kapcsolataikat. Feltűnő, hogy az utóbbi negyed században sem váltak látványos, nagy mozgalommá. Munkásságukat „magyar szellemtani irodalom” keresésével lehet megtalálni.

A spiritizmus bírálatát Magyarországon először a római katolikus egyház emeli magas szintre - Mayer Béla (1838-1913) püspök (A spiritizmus keresztény katolikus megvilágításban. Négy szabad előadás. Kalocsa, 1899) és Wolkenberg Alajos (1871 - 1935) egyetemi tanár műveiben (A spiritizmus. Szatmár, 1899). Tóth Béla anekdotikusan csúfolódik rajta (A spiritizmusról. 1903).

Ugyanakkor népszerűsítő, apologetikus művek is megjelennek, mint Tóvölgyi Titusz: Van-e másvilág? Budapest, 1897., vagy báró Mikos János: Hogyan lett Dr. Cyriac Bernát a tudós orvos-tanár a legnagyobb szkeptikus spiritiszta? Függelék: A spiritualizmus rövid ismertetése a legutóbbi években. Budapest, 1899. Mikos 1897-ben alapította meg a Rejtelmes Világ c. spiritizmus-barát folyóiratot, amely 1901-ben szűnt meg. Ennek hasábjain számos beszámoló cikke jelent meg. Érdekesség, hogy felfigyeltek a pszichoanalitikus Ferenczi Sándor „spiritizmus” cikkére is, amelyben a spiritizmus „tudományos” értelmét próbálja tárgyalni.7 Mindez már a 19. századhoz képest új keretben, új ismeretek között működő spiritizmus kora - amelyet külön kellene vizsgálni. Annál inkább, mivel itt egymástól különböző csoportok működtek.

A két világháború között Wolkenberg általános áttekintést is ad: Az okkultizmus és spiritizmus múltja és jelene

(Budapest, 1923). Igen érdekes, hogy a változatos életű pap és államférfi, szabadkőműves Hock János (1859-1936) különösen érdeklődött ilyen jelenségek iránt. Lásd: Modern miszticizmus. Budapest, 1938. Sőt a spiritiszták kiadásában megjelent: (Hock János) János atya, János testvér: A szenvedés az élet költészete.

6 Erről némi tájékoztatást ad: Pőcze József - Spiritualitás - Szellemtani Közlemények - 2006. II. negyedév.

7 Gyimesi 2014, 254-255.

413