Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek - Voight Vilmos: Égi Világosság – egy magyar evangéliumi spiritiszta mozgalom és háttere. Az orvostörténész Schultheisz Emil (1923–2014) emlékére
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Két levél és János atya megnyilatkozása Erzsi médium által. Budapest, 1937. - Erzsi médium (Tóth Erzsébet): Az ember karácsonya. Hock János tanítványai. Budapest, 1939. Nem foglalkozom most azzal sem, hogyan tárgyalja a spiritizmust a szaktudományos pszichológia, a materialista világnézet, illetve ezeknek „népfelvilágosító” változata -, mint pl. az orvos Ákos Károly (1918 -2003) vagy a pszichológus Király József (1925-2004) számos publikációban.8 Dolgozatom még csak nem is utalt a többi, sok hazai spiritiszta csoportra, ezek műveire, külföldi kapcsolataira. Csupán az Égi Világosság köré csoportosítható áramlatot említettem. Véleményem szerint a hazai spiritizmust ugyanúgy kell vizsgálni a néprajztudománynak és vallástudománynak, ahogy ezt a sámánizmus vagy a boszorkányok esetében már réges-régen teszi. Ehhez képest az Égi Világosság külön figyelmet érdemel, elsősorban evangéliumi ideológiája miatt. Általában is megjegyezhetjük, hogy mind a nemzetközi, mind a magyar spi- ritizmus vezetői többen a társadalom felsőbb rétegéből jöttek - határozottan filantróp, gyógyító tevékenységgel. (Noha tudott, hogy például az asztaltán- coltatásnak volt „népi” változata is a falvakban - erről azonban szinte semmit sem tudunk.)9 Társadalomfelfogásukban is megfigyelhető a szociális érzékenység, egészen a szocializmus-kommunizmus elemeit is hangoztatva (például Hellenbach vagy Tóvölgyi esetében). A filantróp etika részletesen van kifejtve Vay és Grünhut műveiben. A szellemvilágot „égi” és „evangéliumi” felfogásban értelmezik. Nem törekednek térítésre, csoportjaik mindig kis létszámúak, a politikai szervezkedéstől is távol állnak. Ennek ellenére mind a materialisták, mind a klerikálisok ellenségnek tekintették őket. A legutóbbi időben teijedő új miszticizmus vagy világméretű ezoterika olykor visszautal a spiritizmusra, ám ezt a témát külön kellene vizsgálni. Selmeczi György Spiritiszták c. operája (budapesti bemutatója: 2014) elég bonyolult áttétel, a szimbolista orosz költő, Alekszander Biok drámájából - ahol azonban a „spiritiszta” keret csak külsődleges, Gyimesi Júliának a spiritizmust a magyar pszichológia történetébe illesztő tanulmányai és könyve10 egy objektív érdeklődés megjelenésének tekinthetők. A manapság magukat (akár reklámfogásként, akár „komolyan”) spiritisztáknak tekintők megint külön vizsgálatot érdemelnének. 8 Ezeket azonban itt nem tartottam szükségesnek felsorolni, mivel most nem tudjuk ezeket megvitatni. 9 Néhány adatot említ Szigeti 2014, 102. Napjainkban a „Bihardiószegi asztaltáncoltatás” váltott ki nagyobb figyelmet, az interneten is. (asztaltancoltatás Bihardiószegen, 2012. február 15.) Lásd. http://www.karpatmedence.net//szellemi-neprajz/nephit/374-asztaltasncoltatas- bihardioszegen. 10 Lásd. Gyimesi 2011. 414
