Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Kothencz Kelemen: A Hajós környéki táj 19. századi vallásos ponyvanyomtatványai

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

gél, amit Dömötör Ákos tett közé és elemzett az 1980-as évek végén, a Savaria hasábjain.20

Bálint Sándor véleménye szerint a Vas megyében fellelt „ponyvairat két szakrális folklórtémának ötvözete. Mindkettő gyökerei még a középkorba, Szent Brigitta látomásaira nyúlnak vissza. Az egyik Szűz Mária (Brigitta) álma, a másik Szent Mihály levele, amelyet a normandiai Szent Mihály-hegyen (Mont Saint Michel), a középkor egyik híres, máig látogatott kegyhelyén mutogattak. A legenda szerint maga az arkangyal küldötte a föld lakóinak, hogyan éljenek, hogy üdvösségre jussanak. A fiktív levél a könyvnyomtatás feltalálása után főleg az ausztriai Wels városának közvetítésével Közép-Európában is számtalan változatban elterjedt. Ez a ponyvairat összeszőtt, kontaminált szöveg, és a hívek amulettként mindig magukkal hordozták, hogy megvédje őket a hirtelen és készületlen haláltól, vagyis az utolsókenet nélkül való kimúlástól.”21

A szenvedéstörténetet felelevenítő álmok és látomások közismertek a nyugati és a magyar szakrális néphagyományban. A ponyvairat első része Dömötör szerint tipológiai szempontból megegyezik Frederic C. Tubach 979. számú legendájával.22

A szombathelyi néprajzkutató a Vas megyében fellelt ponyvát nyugat-magyarországi redakciónak tartja. A szerző az általa elemzett szöveghez nagymértékben hasonló, Erdélyi Zsuzsanna által Balatonmagyaródról gyűjtött imádságra hivatkozik párhuzamként.

Dömötör a vasi szakrális ponyvairatot hat tematikai részre osztja:

I. Szűz Mária álma: Jézus Krisztus szenvedéstörténetének előadása.

II. Jézus Krisztus válasza: az álom mágikus ereje, „haszna”.

III. Imádság Jézus Krisztushoz.

IV. Legenda Szent Mihály arkangyal képénél lévő imádságról.

V. Krisztus szózata.

VI. A böjtök rendjét ismertető szöveg.

A vasi szövegváltozat betiltásának és elkobzásának okát a budai cenzor úgy határozta meg, hogy „balga, egyszerű, pórias meséket és koholmányokat ír le”. A ponyvairat cenzúrázását Dömötör a szövegben megjelenő vérszopás-motí- vumában sejti. Krisztus kínzásai között említik a következőt: „Sz. Teste dbül

20 Dömötör 1989.

21 Bálint Sándortól 1970-ben levélen kapott információkra hivatkozik Dömötör Ákos. Dömötör 1989, 160.

22 Frederic C. Tubach munkájára hivatkozik: Dömötör 1989, 160.

973