Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Kothencz Kelemen: A Hajós környéki táj 19. századi vallásos ponyvanyomtatványai
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. tatvány pozitív tulajdonságokkal ruházza fel a szent levél tartalmában hívőket, pl. „[...] a' ki pedig ezen Levelet magával hordozza, és jobb karja alatt, avagy bal felől, az meggyőzi az ö Ellenségit, akár kik legyenek azok”; „avagy valami Uraságoktól elveszet válna, vegye magához ezen Levelet: és úgy megkapja az ő írását, és hatalmat is nyer, ” A Szent levél vagy Csodálatos kép címmel kiadott, égi üzeneteket tartalmazó ponyvanyomtatványok többnyire A/4-es méretűek, de van közöttük B/5 formátumú is.16 Közismert a szent leveleknek dekorációs funkciója. A tulajdonosuk a lapot bekeretezve, otthonukban a család lelki erősítéséért a falra kifüggesztették. A díszítő szerep mellett a Szent Mihály leveleknek óvó/védő szerepe is volt. A tulajdonosaik négyrét hajtva zsebükben maguknál is tarthatták. Ezt a szent levél tartalma is megfogalmazta: ,,A’ ki ezen Levelet a’ házában tartja avagy magánál hordozza, annak semminémű égiháború nem árthat, és pedig mind a’ tűztől, mind más veszedelemtől megoltalmaztatik”. A Michelisbriaf a Mihály-levél a hajósi németek körében is elterjedt volt. A népi hiedelem szerint a ponyvanyomtatvány villámcsapás ellen nyújtott védelmet, különösen akkor, ha az asztalra tették.17 Az amulettek és talizmánok közötti különbségre Jung Károly hívta fel a figyelmet. Jung úgy véli, hogy az amulett jellegű tárgyaknak érintkeznie kell a viselőjük testével, hogy a tárgy kifejthesse óvó-védő szerepét. A talizmán esetében a védelmező funkcióhoz elég a tárgyat a tulajdonosának magánál tartani.18 A kalocsai érseki levéltárban őrzött szent levél egyik sora a várandós asszonyok részére könnyű szülést fogalmaz meg, a szöveget idézve „melly terhes Asszonyember magánál hordozza [a ponyvanyomtatványt], az boldogul szülik erre a’ világra”. Emellett a vágyak beteljesülésének ígérete szintén megjelenik a ponyva hasábjain, nevezetesen: „ha valaki valamit kér, megadódik néki a’ ki maga szükségében fog kérni”. A Boldogságos Szűz Anyának az álma A ’ Boldogságos Szűz Anyának az Alma című vallásos ponyvanyomtatvány évszám és kiadó nélkül jelent meg, az analógiák alapján azonban a 19. század elejére datálható.19 A Sükösdről fennmaradt ponyva ugyanis szinte szóról-szóra megegyezik azzal a 19. század eleji Vas megyében előkerült kéziratos szöveg16 Barna - Székely 2010,29. 17 Bereznai - Schön 2013, 767, 18 Jung Károlyt idézi: Fülöp 2013, 60. 19 A’ Boldogságos Szűz Anyának az Álma című 19. század eleji ponyvairat későbbi kiadásaiban már Szűz Mária néven említik Jézus anyját. 972
