Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. 1. lesz. A Heltai által kifejtett gondolat („Ezt az Isten fiat, a Jézus Krisztust hiszik ezokáért, és vallják, hogy 6 Közbejárójok, Főpapjok, Szószólójok, Királyok”) szentírásbeli párhuzamait ennek megfelelően a következő bibliai helyeken találjuk meg: Zsid 3,1: „Annakokáért szent atyafiak, mennyei elhívatásnak részesei figyelmezzetek, a mi vallásunknak apostolára és főpapjára, Krisztus Jézusra”; lTim 2,5: „Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus”. Ez utóbbi idézet antitrinitárius szempontból különösen hangsúlyos, hiszen határozottan egy Istenről szól Pál, valamint Jézus ember mivolta is kifejezésre kerül. A Krisztus királyságára vonatkozó kitétel megkereséséhez vissza kell nyúlnunk az előző utaláshoz. Zsid 1,8: „ Ámde a fiúról így: a te királyi széked óh Isten örökkön örökké. Igazságnak pálczája a te országodnak pálczája.” Úgy tűnik, a három bibliai helyre való utalást egy egységként kell kezelnünk, ami valamelyest magyarázhatja is az egy könyvből származó helyeknek szokásostól eltérő, hibás jelölését. Szorosan ide tartozik még az efézusbeliekhez írt levélre mutató marginália is, hiszen az előbb megkezdett mondat folytatását („ki őket az Atyaistennek kegyelmébe beviszem és ki által bátorsággal való bemenetelek vagyon az ő mennyei szent Atyjához”) magyarázza. Ef 1,3-5: „áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak az atyja, a ki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben a Krisztusban, a szerint, a mint magának kiválasztott minket О benne a világ teremtetése előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek 0 előtte szeretet által. Eleve elhatározván, hogy minket a maga fiává fogad Jézus Krisztus által az О akaratjának jó kedve szerint”. A Krisztusra vonatkozó rész befejezésében található három utalás ismét nem okoz problémát. Heltai gondolatmenete: „Mert más név nem adatott ég alatt emberek közt, melyen üdvözülhetnének, hanem csak az Jézus Krisztusnak Nevében. És senki más fondomentomot nem vethet, hanem amelyet vettetnek, mely az Jézus Krisztus. ” A megfelelő bibliai helyek: ApCsel 4,12: „ És nincsen senki másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk”, lKor 3,11.: „Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus ”, Róm 10,11: „Mert azt mondja az írás: Valaki hisz őbenne, meg nem szégyenül. Róm 10,13: „Mert minden, a ki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.” A hitvallás hátralévő, Szentlélekkel foglalkozó részében már nem ilyen egyértelműek az utalások. Eltérés mutatkozik abban is, hogy míg az előzőleg ismertetett részben majdnem minden mondatot megmagyaráz Heltai a Biblia megfelelő helyeivel, addig itt egy meglehetősen hosszú részt („A szent lélek felől [...] hogy a megadott mennyei örökségből ki ne essenek”) találunk 951
