Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. egyetlen utalással. Ráadásul ez a bibliai hely nem is fedi le Heltai szövegének tartalmát, legalábbis nem olyan konkrétan, mint azt az előzőekben láthattuk. Lukács evangélista a második fejezetben ugyanis Jézus életének születésétől megkeresztelkedéséig terjedő időszakát beszéli el, amely részben a Szentlélek Simeonnal kapcsolatban jelenik meg a szövegben. Gondolhatunk arra, hogy Heltai itt arra próbál utalni, hogy Jézus a Szentlélek segítsége által mutatott már gyermekkorában különös bölcsességet és elhivatottságot, de Lukácsnak ezen részén még szó sem esik Krisztus olyasféle cselekedeteiről, melyeket a Háló szövege hoz. „Annak utána a második teremtésbe nyílvábban, az ő áldott szent Fiában, az Jézus Krisztusban, mikoron az a választóitokat az ördögnek torkából kiragadta, a bűnből kitéritötte, és őket újonnan szülte; mikoron halottakat támasztott, betegeket gyógyított, ördögeket űzett, és hogy ő maga is halottaiból feltámasztatott.” Valószínűnek tartom, hogy az itt margináliára helyezett utalás ismét nem a megfelelő helyre mutat, igyekeztem tehát más lehetséges megoldást találni. A fordítás olvasásakor olyan érzésem támadt, mintha a Szentlélekről szóló rész összefoglalásakor Heltai magára maradt volna, így csak egy elnagyolt képet vázolt fel, amelyben azért fellelhetők új hitének vonásai is. A két teremtés emlegetése azért fontos ezen a helyen, mert bővebb kifejtés nélkül ugyan, de kapcsolódik a János 1. verse körüli teológiai vitákhoz103. Heltai az Ótestamentum kiadásakor még nem volt antitrinitárius, így akkori művének bevezetésében a következőképpen magyarázta a személyek kapcsolatát: „Kezdetbe terömte az Isten á Menyet es á Földet. [..] Es Istennec Lelke leueg vala á vizeken. Mert az, á ki terömtette e világot az attyanac szömelye. A Szó kedig, auagy az Ige, melyet szólt, miképen Szent Iános mondgya, á Fiú Isten, Az az Istennec lelke kedig, mely á vizen leueg es á vizet élteti, á Szent Lélec WR Iste, ki az attyatol es á Fiútól Szarmazic. ”104 Látható, hogy Heltai itt az Ige = Krisztus elv alapján Krisztus öröktől való születését vallotta (vö. Jn 1,1: „Kezdetben vala az Ige, és az íge vala Istennél, és Isten vala az Ige.” és Jn 1,14: „És az Ige testté lett és 103 Vö. Balázs 1988, 21: „Lelio Sozzini Brevis explicatio in primum Joannis caput (A János- evangélium első fejezetének rövid magyarázata) című művében ez elsősorban arra alapozódik, hogy a János 1/14-ben a verbum cam factum est (az ige testté lett) olvasat helyett a verbum caro fűit (az ige test volt) olvasatot vezeti be, mivel szerinte a szentírás több helyen bizonyítja, hogy az egeneto görög szó fuit-пак fordítandó. Megerősítve látja ezt az értelmezést 1 János 4/3-ban (»És valamely lélek nem vallja Jézust a testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől. «) Szerinte az apostol előre látta, hogy az Antikrisztus kísérletet tesz majd arra, hogy az ember Krisztus helyett egy másikat hitessen el az emberekkel, aki ante carnem (test előtt) is létezett. Ezért az in carne (a testben) és nem az in carnem (a testbe) kifejezés használatával is óvott az Antikrisztus találmányaitól.” 104 Heltai - Mózes. d2v. 952
