Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Sándor Egy hitvita - két jegyzőkönyv (Adalék Heltai Gáspár „megtéréséhez") című tanulmányában fel is sorolja a Heltaira hatással levő tudós férfiakat: Martinus Borrhaus, Wolfgang Capit, Rotterdami Erasmus és a lengyel tudós atyafiak.63 64 A Heltai felekezetváltása körüli homályt nem segít eloszlatni a főleg az unitárius egyháztörténet-írásban hagyományozódó változat, az ún. „kerek kő legendája” sem. Ennek leírását Borbély Istvántól idézem. „A hír [ti. hogy a hitvitán Dávid Ferencék győztek] hamar tudtára adta Kolozsvár népének, hogy a győzelem az ő papjaié. Ez öröm hallatára fellelkesedett tömeg kivonult az érkezők elé s azokat ujjongva fogadta. Midőn az ováció nem akart lecsöndesedni, Dávid Ferenc a Tordai- és Belközép-utca szegletén egy kerek kőről oly hatalmas beszédet tartott, hogy a nép őt s az ősz Heltait vállaira emelve vitte a piaci nagytemplomba, hol egy szívvel-lélekkel valamennyien áttértek az unitárius hitre. Ekkor jelenté ki Heltai is, hogy újra visszatér az igét hirdetendő a szószékre s prédikálja: »Egy az Isten«-t. ’** Azért is valószínűtlen ez a változat, mert ha így lett volna, Heltai valószínűleg nem adta volna ki ezek után a hitvitát Meliusék megrendelésére, az antitrinitáriusokétól eltérő szempontból. Heltai vélt pártatlanságát a szövegközlésre vonatkozóan azonban erősítheti az a tény, hogy az előszón kívül változatlan szöveggel jelent meg mindkét kiadás. A szakirodalomban feltűnnek olyan vélemények, amelyek (mintegy a Károlyi Péter-féle Midas-vádat erősítve) e mögött a sajátos kiadói megoldás mögött üzleti megfontolásokat tételeznek fel. A gondolatmenet lényege az, hogy Heltai egyszerűen a raktáron maradt példányokat akarta eladni, a nagyobb piacot jelentő antitrinitárius tábornak, igazodva Kolozsvár közönségének megváltozott igényeihez. Talán nem elvetendő ez a feltevés, de nem árt megvizsgálnunk azt a kérdést, hogy Heltainak valóban égető szüksége volt-e ilyesféle fondorlatokra. Heltai ugyanis nem csak a nyomdából élt, hanem elég sok vállalkozásban vett részt,65 amelyek elegendő jövedelmet biztosítottak neki ahhoz, hogy egyrészt kivásárolja a nyomdát, másrészt évekig nyugodt szívvel maradjon távol a szószéktől, elesve ezáltal prédikátori fizetésétől. Mint azt a dolgozat későbbi részében látni fogjuk, a gyulafehérvári hitvita szövegének második kiadásában felemlegetett elmélyülés az antitrinitárius irodalomban viszont kimutatható a Hálóban, így én inkább azt a felfogást érzem elfogadhatóbbnak, amely Heltai felekezetváltását vallási meggyőződésből eredezteti. 63 Kovács 2004. 64 Borbély 1907,28. 65 Papírmalom, serfőzde, a kolozsvári unitárius kollégium építtetése. 937
