Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Az antitrinitáriusok térítő útjai Alighogy megszilárdították pozícióikat Erdélyben, a szentháromságtagadók azonnal az Erdélyből való kirajzás programját kezdték el megvalósítani. A térítő misszió első fontos állomásának az 1569-ben Nagyváradon rendezett hitvitát tartja a szakirodalom. A szentháromságtagadók a reformátusok hívására érkezetek Nagyváradra. A Partiumot meghódítani kívánó misszió kulcsszereplője antitrinitárius részről Basilius István, akinek fellépést Szakály Ferenc a következőképpen idézte fel. „Az erdélyi unitáriusok —Méliusz Juhász Péter debreceni református püspök gúnyos megjegyzése szerint: »iskolás újonczok« — Basilius István kolozsvári, majd váradi lelkész vezetésével, az 1569. évi nagyváradi hitvita után ingatták meg a sacramentáriusok tiszántúli pozícióit a Körös-Maros-közén, a Maros mentén és a Temesközben. Az antitrinitárizmus innen terjedt át a Dunántúlra, ahol különösen Pécs tájékán vetette meg a lábát erősen.”66 67 A Hódoltság területére benyomuló szentháromságtagadók más feltételekkel találkozhattak, mint erdélyi vagy partiumi társaik. Ennek illusztrálására idézem Molnár Antal összefoglalóját a Hódoltsági területek katolikus viszonyairól. „A 16. század folyamán a katolikus egyház gyakorlatilag elvesztette magyarországi hadállásait. A mohácsi csatában az ország 12 püspöke közül 6 elesett. Az ezt követő évtizedekben a két király saját híveit jutalmazta a püspöki székekkel (illetve inkább azok jövedelmeivel), akiket egyházmegyéjük vallási helyzete általában vajmi kevéssé érdekelt. [...] Sajátosan alakult a katolikus egyház helyzete a hódolt Magyarországon. A török hódítás után az elfoglalt területek püspökei nem térhettek vissza székhelyeikre, hanem híveiktől távol, általában Bécsben, Nagyszombatban vagy Pozsonyban éltek. A magára maradt lakosság túlnyomó többsége csatlakozott a lutheri, majd a helvét reformációhoz. A katolikus egyház csak olyan városokban maradt fenn, ahol a helyi ferences kolostor és a helyi társadalom között szoros kapcsolat volt, például Szegeden és Gyöngyösön. Más vidékeken (például Baranyában) a világi katolikus prédikátorok (a 17. század elejétől licenciátusoknak hívták őket) tartották meg a falvak katolikus hitét.”61 Fenyvesi László ennél sötétebb képet fest a Hódoltsági katolicizmusról: „Jellemző a katolicizmus hadállásainak rendkívül nagymérvű meggyengülésére a hódoltságban, hogy Pázmány Péter esztergomi érsek szerint 1622-ben a Duna, a Tisza, a Dráva és a Száva töröknek alávetett, irdatlan területein legfeljebb húsz római katolikus szer tar tású plébános tevékenykedett [..JA krónikus lel66 Szakály 1991, 662. 67 Molnár 1999. 938
