Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. ellentétek kiéleződése volt, nem pedig a hibás vélemény korrekciója és a megbékít lés.”55 1563-ban elfogadva János Zsigmond meghívását, végleg Erdélybe költözött. Lengyelország mellett Erdély volt vallási tekintetben a leginkább szabad légkörű állam Európában,56 ez nyilván vonzó volt a máshol helyet nem találó prédikátorok számára is. Pirnát Antal megemlékezik két korai antitrinitárius prédikátorról,57 kétségtelen azonban, hogy Blandrata megérkezése után indult be igazán az antitrinitárius eszme terjedése Erdélyben. Hamar megfertőzte kétkedéseivel János Zsigmondot és a később nála is továbblépő Dávid Ferencet. Dávid Ferenc 1554-ben tért át a katolikus vallásról a lutheránusra. 1557-ben lutheránus püspök, de néhány év múlva, Kedei Mózes szerint Kálmáncsehi Sánta Márton működésének köszönhetően,58 lemondott erről a tisztségéről. 1564-ben Nagyenyeden református püspökké választották. Ezt a tisztségét sem tartotta meg sokáig, hiszen ez idő tájt ismerkedett meg a fentebb már említett Blandrata Györggyel, akinek a hatására az antitrinitarizmus felé fordult. Dávid Ferencről, mint kiváló szónokról emlékeznek meg a korabeli források, ezt a tehetségét kamatoztatni is tudta a korszakban népszerű hitvitákon, melyeknek rendszeresen tekintélyes résztvevője volt. Szentháromságtagadóként részt vett az 1566-os év hitvitáin, Tordán, Gyulafehérváron majd Marosvásárhelyen is, a következő évben pedig három teológiai művet is kiadott a János Zsigmond jóvoltából antitrinitárius kézbe került gyulafehérvári nyomdában. 1568-ban a fentebb már emlitett tordai országgyűlésen hozott határozat a katolikus, a lutheránus és a kálvinista vallás mellé az antitrinitáriust is felvette a bevett vallások közé, megteremtve annak a lehetőségét, hogy kiépüljön az antitrinitáriusok - 17. századtól már unitáriusnak nevezett - egyházszervezete, amely kezdetben formálisan nem különült el a többi protestáns vallásirányzattól. Balázs Mihály megfogalmazása szerint „Dávid Ferenc a történeti Erdély magyarok lakta vi55 Pirnát i.m. 40. 56 Pirnát Antal ennek magyarázatát az egyházszervezet sajátosságaiban találta meg. Erdély nagy része a gyulafehérvári püspökség joghatósága alá tartozott, de püspök 1542 óta nem volt és a befolyásos kanonokok is a reformáció mellett álltak. Martinuzzi György (katolikus) a politikában ugyan tudta érvényesíteni befolyását, de az általa felügyelt nagyváradi püspökség kevésbé tudott Erdély vallási életébe beleszólni. Vö. Pirnát i.m. 20. 57 Az első az 1561-ben tíz hétig Brassóban vezető lelkészként működő Titus Amicinus, aki 1565-ben Kolozsváron már Dávid Ferencnél is radikálisabb nézeteket hirdetett. A másik az Arany Tamás nevű prédikátor, akit Mélius az 1561 decemberében Debrecenben tartott hitvitán hitelveinek visszavonására kényszerített. Vö. Pirnát i.m. 29. Borbély István igyekszik Arany Tamás tanítómesterét, Stancaro Ferencet is Dávid Ferenc korai előképeként beállítani, ezt a feltevést Pimát Antal azonban nem veszi át. Vő. Borbély 1909,4. 58 Vö. Kedei 2002, 10-11. 935
