Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. megrendelést sejt a fordítás hátterében. A magyar széppróza születése című munkájában a Végező beszédből kiindulva a fejedelem Habsburgokkal való szembenállását emeli ki: „[...] János Zsigmondnak szüksége volt politikája elméleti igazolására; ezért sürgette és bátorította a Háló kiadását.’44 Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Habsburgok és az inkvizíció kapcsolatára tett megjegyzések Heltai saját betoldásai, ahogyan a Végező beszéd is, ahol a legerősebben jelentkezik a Habsburg-ellenesség. Ezek alapján ebből a nézőpontból sem indokolt a fejedelem választása, nyilván találhatott volna más, kevesebb átdolgozást igénylő művet is erre a célra. Ráadásul „annak sincs semmi jele, hogy elolvasta volna [ti. János Zsigmond] a megjelenés előtt álló kéziratot”,45 tehát logikusabbnak látszik művön kívüli indokokat keresni a Háló előtérbe kerüléséhez. Szörényi László, Pirnát Antal közlésére hivatkozva szolgál is ilyennel: tanulmányában említi, hogy Rossit, János Zsigmond ügynökét a nápolyi inkvizíció egy-két évvel a Háló megjelenése előtt elfogta, amely talán elegendő politikai indoknak tűnik arra, hogy a fejedelem egy inkvizíció-ellenes mű lefordítására adjon megbízást.46 Ezt a megállapítást erősítheti másik észrevétele is, miszerint a Gonsalvius által kiadott munka nem tartalmaz utalást az itáliai inkvizícióra, míg a magyar fordításban a spanyol mellett mindenütt megjelenik az itáliai inkvizíció is,47 olyannyira, hogy Heltai magát V. Pius (1566 - 1572) pápát is megjeleníti a szövegben.48 Ha a fejedelmi indíttatást nem is tudjuk egyelőre megnyugtatóan tisztázni, az eddigiekből tisztán látszik, hogy Gonsalvius munkáját Heltai jelentős átdolgozásokkal a korabeli, három részre szakadt Magyarország viszonyaira alkalmazta. Antitrinitáriusok a XVI. században A korszak felekezeti képéről Molnár Antal a következőket írja: „A protestantizmus áramlatai a 16. század végére egyházzá szerveződtek, és kialakult a felekezetek nagyjából stabil aránya. Az ország kb. 3,5 millió keresztény lakosának mintegy fele a református, negyede az evangélikus egyházhoz tartozott. A fennmaradó egynegyed rész az unitárius, ortodox és katolikus egyház híve volt. Az ország összlakosságának tehát 85-90 százaléka lett protestáns.'49 44 Nemeskürty 1963, 291-292. Ugyanezt a gondolatot Nemeskürty István A magyar népnek ki ezt olvassa című kötetében hosszabban is kifejti. Nemeskürty 1975,208-209. 45 Balázs 1998,23. 46 Szörényi 1996, 24. Balázs Mihály ezzel a feltevéssel nem teljesen ért egyet. Vö. Balázs 1998, 21. 47 Szörényi 1996,25. 48 Vö. Háló 1979,231-232. 49 Molnár 1999. 933
