Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. jelentős hatású képviselőjén, másik szerint az eredetileg Habsburg-párti, majd János Zsigmond oldalára állt Forgách Ferencen keresztül érkezett.39 Előző mellett Blandratának az ún. castellionistákkal való kapcsolata szólhat, minthogy a szerzőség kérdésében állva maradt mindkét jelölt ehhez a csoporthoz kötődött. Forgách Ferenc életútjának 1567-1570 közötti részéről csak töredékes információkkal rendelkezünk, de Balázs Mihály közlése szerint az mindenesetre bizonyosnak tűnik, hogy Don Carlos40 elfogatásáról bizalmas információkat szerzett, és hogy 1568-1569-ben megfordult Erdélyben is. A jelenlegi adatok alapján ebben a kérdésben határozott választ egyelőre nem lehet adni. Talán jobban körvonalazható a válasz arra a kérdésre, hogy miért éppen Gonsalvius munkáját fordittatta le János Zsigmond. Az a feltételezés, hogy az uralkodó vallási hovatartozása miatt — Blandrata hatására ő is elfogadta az antitrinitárius tanokat - kérte fel Heltait, támadható. Mint fentebb már láthattuk, az eredeti munkát a fordító jelentősen átalakította, tehát ha feltesszük, hogy a fejedelem valamiért le akarta fordíttatni a művet, az valószínűleg nem a Heltai által később becsempészett harcos antitrinitarizmus volt. Másrészről pedig a korban jellemzően heves hitvitákban nem a katolikusok, hanem a reformátusok voltak Dávidék fő ellenfelei, ennek ellenére a Hálót már Zsilinszky is egyértelműen katolikus-ellenes támadásként értékelte,41 és Horváth János is megjegyzi, hogy - éppen az Erdélyben uralkodó vallási türelem miatt - ilyen erősen kritikus hangvételű, a katolicizmussal szembeforduló mű megjelentetése abban az időben nem volt indokolt.42 Borbély István is érzékelte ezt a problémát, ezért ő egy ismeretlen katolikus megjelenését veti fel magyarázatképpen az erdélyi antitrinitáriusok szokatlan és hirtelen aktivitására a római hitűekkel szemben,43 az eddigi kutatások azonban eddig nem támasztották alá ezt a feltevést. Valószínűnek tartom, hogy a fordítandó könyv kiválasztása nem felekezeti szempontok alapján történt. A szakirodalom viszont több helyütt is említi, hogy a Háló magyar megjelenését politikai indokoknak köszönhetjük. Nemeskürty István konkrét politikai 39 Balázs 1993,177. 40 Don Carlos de Seso. Az 1558-ban, Valladoliban a spanyol inkvizíció által felszámolt lutheránus csoport egyik alapítója. Vö. Szörényi 1996, 20. 41 A Hálóban természetesen nem csak a „pápistákat” veszi célba Heltai, erről később. 42 Horváth 1957,377. 43 ,A következmények [ti. az 1570-es marosvásárhelyi zsinaté] azonban azt sejtetik, hogy ez alkalommal új ellenfél is jelentkezett a római hitüekben. Különben nem tudnók megérteni, miért kellett 3 könyvet is írni ellenük.” Borbély 1909, 41. Borbély itt ugyanazokat a címeket sorolja fel, amelyeket a Heltai életéről szóló monográfiájában a kálvinisták elleni művekként sorolt fel. Vő. 24. lábjegyzet. 932
