Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. deti felépítését, de ez kimerül a fejezetcímek közlésében, mely „felületességet” már Alszeghy is szóvá tette.34 Bő fél évszázadot kell várni Szörényi László tanulmányára,35 amely az Artes-ben leírt spanyolországi események történelmi hátterének ismertetése mellett a heidelbergi latin kiadás összehasonlítását is elvégzi Heltai fordításával kapcsolatban. Szörényi főbb megállapításai a következők: a latin eredeti koncepciójának lényege az inkvizíció rémtetteinek és a mártírok megdicsőülésének ellentéte, melyből a gonosz nem kerülhet ki győztesen. Heltai prédikáció formájába szerkeszti át a művet, a mártírok történetei nála már csak illusztrációk az ördög üzelmeit lefestő munkában, amely munkának „pozitív üzenete” „annak hangsúlyozása, hogy Erdélyben - hála János Zsigmond fejedelemnek - nem lehet úr az inkvizició. [...] Ha erőteljesen fogalmazunk: Reginaidus Gonsalvius könyve az Istenről szól, Heltaié az ördögről.”36 A tanulmány felvázolja azt is, hol végzett Heltai nagyobb átalakításokat a művön: a latin eredeti előszavából alig vesz át valamit, és teljesen kihagyja azt az alapgondolatot, hogy a vallási ellenfelekkel szemben mindenféle erőszak kerülendő. A mű további részében is kigyomlálja az efféle gondolatokat, így a segesvári disputa leírását is olyan helyre szúrja be, ahol az eredetiben egy vallási toleranciát fejtegető rész volt. A két leghosszabb elógiumot egyszerűen kihagyja a műből, viszont több helyütt hivatkozik az itáliai inkvizícióra, amelyről a latin eredetiben nem történik említés. Arra már Balázs Mihály mutat rá,37 hogy szenvedés szükségességét hangsúlyozó részeket is megritkítja, illetve pápaellenes kirohanásokkal helyettesíti Heltai. A későbbiekben még visszatérünk a kérdésre, annyi azonban már ebből a néhány felvázolt különbségből is látszik, hogy az alapkoncepció megváltoztatásával, kihúzásokkal és betoldásokkal szinte teljesen átalakította Heltai az Artes-1, Szörényi László szavaival élve „Az igen toleráns Gonsalvius könyvéből így voltaképpen csak a borzalmak idegcsigázó leírásai maradtak. ”38 Mielőtt közelebbről szemügyre vennénk Heltai munkáját, körül kell járnunk azt a kérdést is, hogy miért pont ezt a művet adta János Zsigmond a fordító kezébe, egyáltalán, hogyan került a király látókörébe Gonsalvius munkája. Ez utóbbi kérdésre Balázs Mihály már idézett tanulmányában két válaszlehetőséget említ meg. Egyik szerint Blandrata Györgyön, az antitrinitarizmus Itáliából menekülni kényszerülő, majd Lengyelországban és Erdélyben is működő 34 Alszeghy 1916, 121- 122. 35 Szörényi 1996,18. 36 Szörényi 1996,23. 37 Balázs 1993, 188. 38 Szörényi 1996, 24. 931