Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Háló korabeli visszhangját is.29 Trócsányi Zoltán 1915-ös kiadása aztán fordulópontot jelent a Háló vizsgálatában, két okból is. Elsősorban ez az első modern kori teljes szövegű kiadás, amely véglegesen beemelte az irodalmi köztudatba Heltainak ezt a fordítását. Ugyanakkor Bevezetésében az eddig felvázolt megközelítésekhez képest inkább nyelvészeti, mint eszmetörténeti szempontból vizsgálja a művet, egy időre meghatározva ezzel a fordítással kapcsolatban felmerülő kérdések körét. Mivel előadásom témájától ez messzire vezetne, ezt a kérdéskört nem tárgyalom. A korabeli recenziók közül Alszeghy Zsolté az, amelyik legkevésbé követi a nyelvészeti tematikát, és kritikáját inkább irodalomtörténeti szempontból fogalmazza meg. Ebből a nézőpontból feleslegesnek, de legalábbis nem időszerűnek érzi a Háló kiadását, mert „a kor irodalmában - mint a Heltairól szóló irodalom idézéséből is kitűnik - csak az a része vált megbeszélés tárgyává, a mely az egy-isten hívést vitatja [.. ,]”,30 ezért - többek között - azt veti Trócsányi szemére, hogy az irodalmi szempontból értékesebb Dialógus.. ,-t kellett volna kiadnia.31 Az azóta eltelt évtizedek alatt a Dialógus is számtalan kiadásban látott napvilágot, de Alszeghy bírálatában rátapintott a későbbi, Hálóval foglalkozó szakirodalom alapvető vizsgálódási irányára, amely a Heltai keze nyomát viselő változtatásokat, illetve azok eszmetörténeti hátterét vizsgálják. Az Artes és magyar fordításának viszonya Egyedül Kénosi Tőzsér János veti fel annak lehetőségét, hogy „e könyvet Heltai Reginaidus Gonsalvus Montanus latin könyvéből, vagy annak 1569-ben Heidelbergben megjelent német fordításából fordította”,32 33 amely véleményt Szabó Károly még idézi az RMK I-ben, azonban a további szakirodalom elfogadja Heltainak azt az állítását, miszerint „Ezt a könyvet, atyámfia, Deák nyelven hozták urunknak, a mű felséges és kegyelmes királyunknak. [...] Tetszett ezokaért urunknak, a mi felséges Királyunknak, hogy e könyvet magyar nyelvre tolmácsolnák és kinyomtatnák: költséget is adott a nyomtatásra. ”JJ Nyilvánvaló, hogy egy részletes összehasonlító vizsgálat tudná a legmeggyőzőbben bizonyítani Heltai állítását, ilyen eddig azonban még nem készült. A problémához kapcsolódva Trócsányi Zoltán nagy vonalakban ugyan ismerteti a mű latin ere29 „Lakos Béla: Heltai Gáspár reformátor és kora ez. műve pedig a Háló bevezetésében levő polémiát érinti, melynek folytatása Carolj Péter az Eg igaz lstenreol ez. müvének ötödik predikácziója és Dávid Ferencz: Az Egy Attya Istennec... (1570) ez. műve." Háló 1915,5. 30 Alszeghy 1916, 121. 31 Trócsányi válasza erre: Trócsányi 1916. 32 Közli: Háló 1915, 3. Kiemelés tőlem - F. T. F. P. 33 Háló 1979, 93. 930
