Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. valamint Heltai későbbi történeti munkáinak bemutatásakor is nagy hangsúlyt fektet a kiadó felekezeti hovatartozásának művekre gyakorolt hatására. Bodnár Zoltán 1891-es irodalomtörténetében részletesen közli a Háló tartalmát.22 Borbély István az 1907-ben megjelent Heltai-életrajzában már mint a kálvinisták és az antitrinitáriusok közötti polémia egy darabját említi a művet, érdekes módon azonban megfordított sorrenddel: „Károli Péter prédikációiban Dávidot, Basiliust és Heltait a leggyalázóbb kifejezésekkel illeti. Az unitáriusok három könyvvel feleltek e támadásokra. Egyiket Sommer János írta (Theses Vilidé Deo Papano trinö), másikat Dávid Ferenc (Könyvecske az igaz keresztényi keresztségrőí),23 a harmadikat Heltai Gáspár fordította Reginus Gonsalvius latin műve után.”24 Károlyi Péter az Egy igaz Istenről... írott prédikációsorozatában valóban említi név szerint Heltait, ez a kiadvány azonban nem oka, hanem éppen következménye - többek között - a Háló megjelenésének, azaz Károlyi már a megjelent fordításra reagált benne.25 Trócsányi Zoltán megemlíti még kiadása előszavában Lakos Béla 1913-as Heltai-monográfiáját26 is, amelyet azonban csak az Erdélyi Múzeum hasábjain lefolytatott vita27 alapján ismerek. Ebből az mindenesetre kiderül, hogy Lakos foglalkozott a Végező Beszéd későbbi szakirodalomban is felmerülő Habsburg-ellenes, politikai mozzanatával is.28 Trócsányi közlése pedig arra utal, hogy ugyanezen tanulmány felvázolja a a reformatiot lekesen üdvözölték, a ki mint protestáns lelkész mindent elkövetett, hogy annak elveit minél szélesebb körben elterjessze s a nép között megszilárdítsa. E őzéiből pedig a szellemi fegyverek leghathatósabbikát választotta eszközül, tudniillik- a sajtót." (Zsilinszky 1883, 1.) 22 Alszeghy Zsolt közlése. Alszeghy 1916, 121. 23 Szabó Károly már az RMK I-ben jelzi, hogy fordításról van szó, és Dávid Ferencet jelöli meg fordítóként. Vö. RMK I. 80. Borbély István az unitárius polemikusokról értekező későbbi munkájában már javítja itteni kijelentését, és Dávid fordításaként tünteti fel a Könyvecskét. Vö. Borbély 1909, 4L A későbbiekben Trócsányi Zoltán erről a műről, stílusát vizsgálva felteszi, hogy inkább Heltai Gáspár munkája lehet. Vö. Trócsányi 1915. Pimát Antal ezzel szemben Dávid Ferencet jelöli meg fordítóként. Vö. RMNy I. 284. Horváth János a fordítás Hálóval való rokonságát említi, de nem foglal állást a fordító személyét illetően. Vö. Horváth 1957,357. 24 Borbély 1907,28. 25 Borbély gondolhatott Károlyinak az 1571-ben Wittenbergben Brevis, erudita et perspicua explicatio címmel megjelent kiadványára (RMK III. 612.), melynek ajánlása 1570. augusztus 6-án kelt, de Heltai már ebben is megkapja a Midas jelzőt, ami a Háló megjelenése előtt nem lett volna különösebben indokolt. 26 Lakos 1913. 27 Vö. R. I. 1914a; Lakos 1914; R. I. 1914b. 28 „A vallási türelmetlenséget a politikai viszonyokból magyarázza Pokoly is [...], de ha már bírálóm Pokoly állításának nem hajlandó hitelt adni, ajánlom figyelmébe [...] magát Heltait, a ki a »Háló« előszavában (24.) a leghatározottabban rámutat az erdélyi türelmetlenség politikai okaira, a katolikus Habsburgoktól való félelemre. ” Lakos 1914, 132. 929
