Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. részleteket a Hálóból, jellemzően az előszót és a Végező beszédet, valamint a magyar vonatkozású részeket emelve ki a műből. Teljes kiadás legközelebb 1979-ben a Magvető Kiadó Magyar Tallózó című sorozatában látott napvilágot, Heltai egyéb művei mellett, Kőszeghy Péter kiadásában.13 Ez a példány mutatós kivitelű, s úgy látszik igyekezett figyelembe venni a Trócsányit ért kritikákat is. Legutóbb 2000-ben jelent meg, ugyancsak Kőszeghy Péter közreműködésével.14 Ez a változat azonban elhagyja a margináliákat, és a mű nyelvezetét is erősebben átalakítja, mint az 1979-es kiadás, így én az utóbbit használom dolgozatomban. A Háló magyarországi tudományos recepciója az 1915-ös kiadásig Trócsányi Zoltán megállapítása szerint a Károlyi Péter által prédikációjában pontosan megjelölt művet kortársai után legközelebb a XVIII. században említi újra Bőd Péter egy Kálmáncsehi Sánta Mártonról írt művében, a kötet betétszövege, a segesvári disputa leírása kapcsán.15 16 Kénosi Tőzsér János a De Typhographiis et Typographis Unitariorum in Transylvaniaban16 meglehetős részletességgel mutatja be a művet, bőven idézve belőle, a fordítás kérdését felvetve - Szabó Károly közlése szerint17 - latin vagy német eredetit jelöl meg. Weszprémi és Benkő is említi a művet, majd 1872-ben Eötvös Lajos a fennmaradt példány könyvészeti leírását adja és részletet is közöl belőle.18 Jellemzően ebben az esetben is Heltai saját leleménye, a segesvári disputa leírása az oka a közlésnek.19 Az 1879-ben megjelenő Régi Magyar Könyvtárba Szabó Károly 288. sorszámmal veszi fel a kötetet és Kénosi Tőzsér kéziratára támaszkodva megjelöli a mű lehetséges forrásait. Zsilinszky Mihály 1883-as tanulmányában történelmi munkaként említi a művet, de a mű határozott céljaként a „katholicismus elleni gyűlölet ébresztését”20 jelöli meg, így részletesen ismerteti az előszóban elővezetett teológiai kérdéseket, hangsúlyozza a kolozsvári nyomda vallási propaganda céljaira való felhasználásának lehetőségét,21 13 Háló 1979. 14 Háló 2000. 15 Háló 1915, 1. 16 Általam használt újabb kiadása: Kénosi 1991. A Hálót bemutató rész a 49-62. oldalakon. 17 RMKI. 81. 18 Eötvös 1870. 19 Tanulságos összehasonlítani a Kénosi által közölt szöveget, az Eötvös Lajos-féle közléssel. Az összevetésből megállapítható, hogy Kénosi idézetében - és ismertetése többi részében is hasonló módon - módszeresen kigyomlálta a Hálóban egyébként stílusjegyként értékelhető sajátos kiszólásokat, állandó jelzőket, gúnyneveket. 20 Zsilinszky 1883, 6. 21 „Heltai Gáspár, a kiről itt mint történetíróról kívánok megemlékezni, azok közé tartozott, a kik 928
