Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

hogy Báthory István cenzúra rendelete (1571) után ilyen polemikus hangvételű mű nehezen jelenhetett volna meg, részben pedig Trócsányi Zoltán azon közlésére,* 5 hogy Károlyi Péter (1572-től a református tiszántúli egyházkerület püspöke) - szintén 1570-re datált - Egy igaz Istenről...6 szóló prédikációgyűjteményében reagál a kolozsvári nyomdából névtelenül kikerült műre. Károlyinak ez a műve egyértelműen Heltait jelöli meg fordítóként, ezt az állítást pedig a mű egésze - nyelvezete, tipográfiája - megerősíti. Balázs Mihály az ugyancsak Károlyi munkájaként megjelent Brevis, erudita et perspicua explicatio7 címmel megjelent kiadvány előszavának keltezése (1570. augusztus 6.) alapján a Háló megjelenési dátumát 1570 első felére pontosítja.8

A Háló jelenleg ismert egyetlen példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban található, de még a XIX. század közepéről is van utalás egy másik, címlap nélküli, csonka példányra,9 melyet - a fejlécben található felirat után - „Hispániái Vadászság” néven ismertek. A kettő azonosságát először Eötvös Lajos említette, aki a mű újabb kiadásainak sorát is megnyitotta a segesvári disputáról szóló részlet 1870. évi közlésével.10 A teljes művet Trócsányi Zoltán jelentette meg újra 1915-ben.11 Ennek a kötetnek a fogadtatása nem volt egyöntetűen pozitív, sok kritikai észrevételt - főként a nyomdatechnikai megoldások és a nyelvészet téren - fűztek hozzá a korban megjelent ismertetések.12 Az ezt követő évtizedekben a Heltai műveit bemutatni szándékozó válogatások közöltek

lehető legszélesebb időbeli korlátok, az Artes megjelenése és Heltai halála (1567-1574) között elhelyezni a magyar fordítást, de jelzi azt is, hogy Heltai 1569-1570 között kezdhette el a fordítást. Vö. Háló 2000, 169., 167.

5 Háló 1915,3. Simonyi Zsigmond véleménye szerint Trócsányi Zoltán ezt az adatot Szabó Károly után közli, Szabó Károly pedig az RMK I-ben Kénosi Tőzsér János: De Typographiss Unitariorum in Trans, című kéziratára hivatkozva nevezi meg Heltait Károlyi művével kapcsolatban. Vö. Simonyi 1916, 250.; RMK I. 76. tétel.

6 Károlyi 1570. Leírását lásd RMNYIII. 277. tétel. A mű egyetlen példánya sárospataki református kollégium könyvtárából a II. világháború idején eltűnt, de a debreceni református egyházkerület könyvtárában fennmaradt egy XIX. századi kéziratos másolat (R 534). Dolgozatomban ennek a másolatnak a Szegedi Tudományegyetem tulajdonában lévő xerox-másolatát használtam (E- 243), Balázs Mihály jóvoltából.

7 Leírását lásd RMK III. 612. tétel.

8 Balázs 1998.22.

9 Háló 1915,5.

10 Eötvös 1870. Kénosi Tőzsér János később még említésre kerülő, De typhographiis... című munkája ekkor még kéziratban volt, szélesebb közönség előtt először Eötvös közölt hosszabb lélegzetvételű részletet.

11 Háló 1915.

12 A kritikus hangvételű észrevételekhez lásd Simonyi 1916.; Gálos 1916.; Tolnai 1915.; Gulyás 1915. Kristóf György ismertetése minden mellékzönge nélküli méltatása a kiadásnak. Vö. Kristóf 1916.

927