Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Gál Adél: Kéziratos imádságos füzetek Salánkról
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. re rányomták bélyegüket. Főleg a kommunista érában üldözött vallási szféra menekítette át értékeit nyomtatott írásos anyag hiányában a kéziratos imádsá- gos füzetekbe, melyek mindmáig feltáratlanok. Területünkön eddig még nem történt mélyreható kutatás a népi írásbeliség vizsgálata terén. Mindenki által ismertek még azok a rendszabályok, amelyek szigorú büntetést helyeztek kilátásba akkor, ha valakit magyar nyelvű Biblia csempészésével fogtak meg a határon. Mindez változást hozott a szokás- és hiedelemrendszerben, ám ezzel egyidejűleg még inkább konzerváló hatással is bírt. Ezért mondhatjuk, hogy e területen a kutató akár a népi hitvilág vagy egyéb terület egészen autentikus elemeivel is találkozhat. Ebből adódóan vidékünkön nagy hagyománya volt a kéziratok készítésének. Az általam vizsgált település, Salánk, ahol jelenleg fele-fele arányban oszlanak meg a református és görögkatolikus lakosok, az egykori Ugocsa vármegyében, a mai Kárpátalja Nagyszőlősi járásában található, a járás északi részén, a Borzsa és a Szalva közötti sík területen. Kutatómunkám során görögkatolikus füzeteket elemeztem és vizsgáltam, ezért fontosnak tartom megemlíteni eme vallás helyét a mai Kárpátalja területén. Az a sajátos helyzet, amelynek gyökerei az unióra nyúlnak vissza, a görög katolikusok körében máig ható módon vallásukhoz való viszonyulásukban érdekes kettősségre és egy igen erős vallási identitás kialakulására vezetett. Ennek egyik külső megnyilvánulási formája az, hogy a keleti szertartáshoz való ragaszkodás a Rómához való egyidejű szoros kötődéssel párosult7. Kárpátalján a görög katolikus vallásúak szertartásuk és vallási hovatartozásukat megőrizve etnikailag jelentős számban váltak magyarrá. Az uniót követő időszakban a görögkatolikus vallásos élet fokozatosan a latin struktúrába illeszkedett bele. A keleti egyház örökségéből és a latin kultuszformából való merítésnek és szellemi építkezésnek egy politikai beavatkozás vetett véget 1949-ben, melynek eredményeképpen adminisztratív úton megszűnt a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye, mely csak mintegy négy évtized múlva nyerte vissza működési jogát.8 Ennek az egyházmegyének a fennhatósága alá tartoztak a kárpátaljai kerületek, és ez egyesítette a helyi görög katolikus közösségeket is. Korábbi adatok szerint az egyházmegyében mintegy 28 ezerre tehető a görög katolikus magyarok száma, melyek többsége a Nagyszőlősi, Beregszászi és Ungvári járásokban él. A vizsgált település, Salánk a Nagyszőlősi járáshoz tartozik. A település mintegy háromezer lakosának fele görögkatolikus. A görög katolikus egyházban lényegesen több a liturgikus ünnep, mint a 7 Bartha 1990,427. 8 Lásd. Pilipkó 2002. 108 - 121., Uö. 2007. 70 - 87. 884
