Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Gál Adél: Kéziratos imádságos füzetek Salánkról
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. reformátusban. Az imákat tekintve is sokkal változatosabb témájú fohászokat találunk, mint a református imák között. Hiszen a reformátusoknál az Úrhoz és Jézushoz szól az ima, ellentétben a katolikusokkal, akiknél már megjelenik Mária, a Szentek, az apostolok. Az általam vizsgált füzetekben olyan imákra és levelekre is akadtam, melyek az egyházi imádságos könyvekben nem találhatók meg, sőt egyházilag nem jóváhagyottak, tehát nem kanonizáltak. Ezek az imádságos füzetek s a bennük talált imák képezik a vallás alapját egy-egy felekezeten belül. A füzetek és a bennük fellelt imák száma magasra hág, s ez gazdag forrásanyagot nyújt a folklorisztikai vizsgálatokhoz. Egyes imáknak, könyörgéseknek egy-egy szövege önmagában is több történeti korszakot hordoz, népköltészetünk, s a nép életének egyéb területein is, de ebben a műfajban különös erővel mutatkozik meg ez a történeti egymás mellett élés. Az elmúlt európai és magyar évszázadokat is jobban megértjük, ha ezeket az imákat olvassuk, a kiszolgáltatott egyén menekülését az egyetlen lehetséges menedékhez, amely még segíthet nyomorúságukon. Minden vulgáris fogalmazástól tartózkodva ezek az imák és könyörgések rávilágítanak a feudalizmus korában élt parasztság szellemi stílusára, társadalmi kiszolgáltatottságára, lehetőségeinek korlátáira. Ezek az imák mind az elnyomott, kiszolgáltatott nép magatartását, értékrendjét, menekülési törekvéseit magyarázzák nekünk sok történeti forrásnál hitelesebben.9 10 Jelen tanulmányban két, kézzel írott imádságos füzetet vizsgáltam meg, amelyek Pilipkó Margit, salánki görögkatolikus lakos tulajdonát képezik. 1991-ben keletkezett kéziratokról van szó. A füzet szerzője: Pilipkó Margit Pilipkó Margit, salánki lakos középparaszt családban született. Négyen voltak testvérek, de testvérei már korán meghaltak diftéria járványban. Nyolc éves korában édesapját is elvesztette. Az iskoláit a településen végezte, nehéz körülmények között. „Még iskolások vótunk'0. Az iskolába mentünk, akkor oda is mezitlább. ’’ Majd jött a háború, és ahogy más családban, úgy itt is szegénység és nélkülözés kezdődött. „[...] nagyon szegények vótunk, nem is tuttuk mi az a rizskása, még akkor is a lakodalomra is málékásás káposztát tötöttünk [...]" 19 évesen ment férjhez. Házasságukból öt gyerek született: négy fiú és egy lány. Pilipkó Margit később a salánki vasútállomáson dolgozott a jegypénztárban, míg az is meg nem szűnt. A szegénység, a nélkülözés és a tiltás ellenére a vallásosság mindig teret 9 Erdélyi 1976. 10 Az adatközlő szavait igyekeztem a kiejtésnek megfelelően lejegyezni. 885
