Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Gál Adél: Kéziratos imádságos füzetek Salánkról
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. élet közötti kapcsolattartást. Az ima erejében, a leírt vagy kimondott szó erejében való ősi hit valószínűleg egyidős az emberiség történetével. A hivatalos egyház imádságai mellett a népi vallásosságban hatalmas teret kapnak a nem hivatalos, tiltott apokrif imádságok.3 Az imádkozás lehetett egyéni, családi vagy közösségi. A családi közös imádkozás hozzátartozott a régi katolikus parasztélet mindennapjaihoz.4 Az alábbi munka egy XXI. századi kárpátaljai falusi - salánki - közösség egy tagjának kézzel írott imádságos füzeteit vizsgálja. Megvilágítja, hogy az egyes imák milyen helyet foglalnak el a narratíva életében, s annak milyen jelentősége van a közösség értékrendjében, valamint igyekszem érzékeltetni a füzetekben meglévő imák számbeli és tematikai gazdagságát. A vizsgált településen, akárcsak egész Kárpátalján, napjainkban is nagyon fontos szerepe van a szakrális világnak. Válsághelyzetekben ez a szerep csak felértékelődik. A közösség tagjai segítő szándékukat, részvétüket a szó, az ima erejével próbálják kifejezni. A vizsgálat tárgya két kéziratos füzet. A kézirat kapcsán fontosnak tartom megemlíteni az írásnak társadalom és a személyiség kapcsolatát formáló erejét, hiszen az európai népek kultúrájának történetében az első nagy szakadást az írásbeliség hozta.5 A népi írásbeliség tájainkon a múlt század közepe, pontosabban 1868 óta kezdett el fokozatosan megnövekedni az akkor érvénybe lépett népiskolai törvény hatására, mely az írásbeliség egyre szélesebb körű elterjedését vonta maga után az alsóbb néprétegekben. Ezáltal a szóbeliség elveszítette addigi kizárólagos jellegét. A népi írásbeliség műfaji helyzeténél fogva az egész kultúrát felvevőterületként kezeli. Forrásvidéküknek tekinthetjük az irodalmat, a vallást, a paraszti kultúrát, az iskolai műveltséget, a hétköznapi kommunikációs gyakorlatot.6 A kutatott terület, Kárpátalja, s azon belül Salánk, földrajzi fekvését tekintve speciális helyzetben van. Földrajzi elzártságának következtében az idő és történelmi-politikai változások sorozata nem akadályozta meg a népi írásbeliség nyomainak eltűnését, inkább kedvezően hatott annak megmaradására. Az itt élők államrendszerek virágzásának és hanyatlásának lehettek tanúi, átélték a rendszerváltást. A politikai és ideológiai változások az élet minden területé3 A hivatalos egyházi kommunikációval jelen dolgozatban nem foglalkozom, noha annak vetületei a kéziratos imádságos füzetekben is megnyilvánulnak. 4 Lásd. Bárth i. m. 5 Keszeg 1991, 5. 6 Keszeg 1991,9-11. 883
