Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Frauhammer Krisztina: Női példaképek, női szentek a 19–20. század fordulójának női imakönyveiben
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. FRAUHAMMER KRISZTINA Női példaképek, női szentek a 19-20. század fordulójának női imakönyveiben1 Évekkel ezelőtt, amikor egy kortárs imaszövegeket elemző kutatási projektet lezártam, az ima műfajánál maradva figyelmem az imakönyvek kutatása felé fordult. Az évekkel ezelőtti kutatás során a kegyhelyekre látogatók egyéni, spontán módon, mindenféle kötöttség nélkül írott fohászait elemeztem. Ekkor merült fel, hogy érdekes lehetne egy ellentétes irányú vizsgálódás is, azaz annak számbavétele miféle imaszövegeket kínál az egyház az imádkozni vágyók számára.2 E kérdés kapcsán jutottam el az imakönyvekhez és ahhoz a felismeréshez, hogy átfogó feldolgozásukat eddig még senki nem végezte el. így néhány évvel ezelőtt a szegedi Néprajzi Tanszéken megkezdődött ennek az eddig teljesen feltáratlan forráscsoportnak, az imakönyveknek a gyűjtése és feldolgozása. A gyűjtés alapvetően minden felekezet felé teljesen nyitott, területileg a mindenkori Magyarországot, időben pedig a 19-20. századot (1850 - 1940 közötti évek) jelöltük ki határként.3 Célunk nem más, mint az, hogy ennek 1 A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 2 Itt szeretném megköszönni Barna Gábornak, hogy e témára figyelmemet felhívta és kutatásaimat azóta is szakmai tanácsaival, beszélgetésekkel segíti. 3 A korszakhatár időkereteinek a kijelölésében a fö szempontot az játszotta, hogy az imakönyv tematika elsődlegesen a régi magyar irodalommal foglalkozó munkákban jelent meg hosszú ideig. Az e tudományterületen tevékenykedők azonban csak 1711-ig tekintették át a vonatkozó forrásokat, példaképpen a három nagy, klasszikusnak számító áttekintés, illetve feldolgozás említhető: Gajtkó István: A XVII. század katolikus imádságirodalma. Bp., 1936, Élet, /Palaestra Calasanctiana: a piaristák doktori értekezései az 1932. évtől, 15./; Incze Gábor: A magyar református imádság a XVI. és a XVII. században. Debrecen, 1931, Teológiai Szemle, /Teológiai Tanulmányok, 15./; Gorzó Gellért: Ráday Pál imádságai. Irodalomtörténeti Közlemények, 1915. 2. sz. 151-172. A korszakhatárt elsőként Holt Béla kéziratos bibliográfiája tolta ki valamelyest, amelyben a 18. század végéig gyűjtötte össze a katolikus imakönyveket, összesen 157 darabot. A bibliográfia máig kéziratban található a piarista rend levéltárában, adatai: Holl Béla: A magyar nyelvű nyomtatott katolikus imádságoskönyveinek bibliográfiája. Piarista Rend Magyar Tartománya, 1958/Saját írások sorozat, 121. tétel/. A szegedi Néprajzi Tanszéken összegyűjtött 869
