Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Frauhammer Krisztina: Női példaképek, női szentek a 19–20. század fordulójának női imakönyveiben
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. az eddig teljesen figyelmen kívül hagyott forráskorpusznak a felhasználásával az egyházi autoritás által közvetített tanokon keresztül próbáljunk közelíteni az adott kor vallási, művelődéstörténeti, lelkiségtörténeti kultúrájához. Változó társadalom - átalakuló egyház A vizsgált imakönyvek által kijelöl korszakot a történelemtudomány a legújabb-, vagy modernkor névvel illeti. Egy olyan korszaka ez a történelemnek, amikor az élet megannyi területén párhuzamosan döntő változásokra került sor. Ekkorra lett szembetűnő az iparosodás, a gyáripari fejlődés mélyreható és feltartóztathatatlan folyamata, (amely Anglián kívül elsőként az európai kontinens nyugati országait érintette meg.) A munka, a lakóhely és a közösségi viszonyok, benne állampolgár és állam kapcsolatával mind-mind új formákat öltöttek magukra, s ezzel megszületőben volt az, amit tömören modern életkereteknek szokás nevezni.4 E modern életkeretek egyik látványos megnyilvánulása volt az olvasó nő képe. Ahogy a férfiak számára az ekkor széles körben megjelenő újság a politikai nyilvánosság alapkövévé vált, a könnyű szórakoztató irodalom úgy nyitotta meg a nő számára az utat az érzelmeket, az intim, sőt olykor erotikus részleteket is feltáró regények számára. E könnyed szórakoztató irodalmat egyértelműen a nők olvasták.5 Rudolf Schenda felhívja azonban a figyelmet: az új olvasási szokások feltehetőleg lassabban terjedtek el, mint azt a korabeli feljegyzések sejtetni engedik: „mindenki regényt olvas”, „mintha egész városok regényt olvasnának”. Schenda szerint azért nem volt ilyen gyors a változás, a fellendülés, ebben van egy (a kortársak általi) ideológiai hamisítás is.6 Schenda mellett mások is fenntartásokkal kezelik az „olvasási düh”-ként ismert folyamatot és egy lassabb átalakulással számolnak.7 Ennek ellenére azért bizonyos: az új műfajok (regények, újságok, kalendáriumok) olyan masszív konkurenciát jelentettek, ami az imakönyvek, lelki olvasmányok addigi megkérdőjelezhetetlen elsőbbségét a női olvasók körében komolyan megingatták.8 Szükség volt tehát az addigi, sokszor középkori hagyományanyagot átörökítő szűkös imakönyv felhozatal mellett a kínálat bővítésére, hogy lépést lehessen tartani az újonnan megjelent műfajok áradatával. Erre hívja fel a figyelmet a Mária hű leánya című imakönyv anyag egy mindenki által hozzáférhető adatbázisban megtekinthető, az adatbázis elérhetősége: http://neprajz.bibl.u-szeged.hu/IMA/menu.php. 4 Gyáni 1998,23. 5 Sauer 1990, 37. 6 Schenda 1977, 88. 7 Sauer i. m. 38. 8 Uo. 870
