Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Kővári Réka: Adalékok az ún. Kecskés-miséhez
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. KŐVÁRI RÉKA Adalékok az ún. Kecskés-miséhez A Folklór és zene címmel 2007-ben megrendezett konferencián bemutattunk egy végig énekelt népi betlehemest is, ami nem más, mint egy „énekfüzér”: az éjféli misén énekelt énekek sorozata.1 Egy jelentős alföldi kántorcsalád egyik tagjának kéziratos, orgonakíséretes egyházi énekeskönyve (fakszimile kiadásban) 2009-ben látott napvilágot. Mezey István kunszentmártoni főkántornak ebben a 19. század végi kéziratosában megtaláljuk a népzenei gyűjtésekből ismert, fent említett karácsonyi énekfüzért is,2 amit Erdélyben Kecskés-misének hívnak. E kettő (a kéziratos énekeskönyv és a különböző népzenei gyűjtésekben található énekek) kapcsolatát vizsgáljuk a továbbiakban. Szót ejtünk az ének előadásának a néphagyományban megőrzött körülményeiről (az énekfüzér egyes részeit hol, időben és a liturgiában mikor énekelték), s magáról az ún. Kecskés-miséről. Továbbá néhány újabb adalékkal szolgálunk korábbi ismereteinkhez: igyekszünk közelebbi képet adni a Kecskés-mise terjedéséről, és megvizsgáljuk, hogy jelenlegi információink szerint ki lehetett e végig énekelt népi pásztorjáték szerzője. Prózai szövegrészeket nem tartalmazó (azaz énekek sorozatából álló) népi betlehemest igen csekély számban találunk az MTA ВТК Zenetudományi Intézet Központi Népzenei Gyűjteményében.3 A Kecskés-mise a népzenei gyűjtések tanúsága szerint karácsony napjának (dec. 25.) első miséjén hangzott fel, mégpedig a régi (ún. tridenti) rítusú (XVI. Benedek pápa óta „a liturgikus ünneplés rendkívüli formájá”-ban végzett)4 éjféli szentmisén. Ez a liturgiaforma évszázadokon keresztül több és hosszabb alkalmat nyújtott a zenélésre és éneklésre, mint korunk templomba járó, római katolikus vallású embere a II. 1 Kővári 2009,420-427. 2 Barna Antal 2009, 234-235. (Nr. 107/1.), 249-252. (Nr. 112.) és 196-198. (Nr. 101/3.). 3 Néhány karácsonyi ének egymás utáni éneklését nem számítjuk ide. 4 A pápa 2007. július 17.-én kelt levele а П. vatikáni zsinatot követő liturgikus megújulás előtt végzett liturgia jelenkori használatáról, használhatóságáról (XVI. Benedek pápa Summorum Pontificum motu proprio kiadott apostoli levele, valamint Őszentsége XVI. Benedek pápa levele a püspökökhöz az 1970-ben végrehajtott reform előtti római liturgia használatáról szóló Summorum Pontificum kezdetű motu proprio kiadott apostoli levelének közzététele alkalmából), Diós, 2007. 846
