Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Kővári Réka: Adalékok az ún. Kecskés-miséhez

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

vatikáni zsinat utáni reform nyomán megszokta. A történelem során idővel tehát megszülettek az ún. miseénekek, majd egyéb (sokszor az egyházi hatóságok által jóvá nem hagyott) kántorszerzemények is szép számmal, melyek a szentmise különböző pontjaira kínáltak énekeket (akár azonos dallamon a liturgia adott pontjához igazított szöveggel, akár más-más melódián elhangzó énekkel). Népzenei gyűjtések igazolják, hogy az éjféli mise énekrendjét egyes helyeken a kántor állította össze, amelyben szólóének és kar/kórus is helyet kapott. E szentmise azért is volt a teljes falu vagy város közössége számára fontos esemény, mert annak keretében egyfajta betlehemes-részletet, pásztorjáték-jelenetet hallhattak (pl. a pásztor és az angyal párbeszédét), vagy pedig a házaknál járt betlehemes csoport az éjféli misén betlehemes öltözetben az oltár körül (quasi ministránsként) asszisztálta végig a liturgiát (de nem játszotta el a betlehemest), vagy épp énekelve vonultak az oltárhoz, majd onnan el.5

A könnyebb áttekinthetőség kedvéért két táblázatot mutatunk. Az elsőből azt olvashatjuk ki, hogy a népzenei gyűjtések szerint mely éneket, énekfüzért vagy annak egy részét énekelték az éjféli mise különböző pontján, pontjain (ezt a „+” jel mutatja). Külön jelezzük, ha csak egy gyűjtésben szerepel az adott ének. Továbbá feltüntetjük az énekeknek a Mezey énekeskönyvbeli előfordulását (vagy hiányát) is.

5 Bácsistensegítsen az áttelepült bukovinaiaktól rögzített betlehemeshez ismert adat, hogy karácsonykor a templomba .jelmezbe öltözve vonulnak fel, s a szentély körül csoportosulnak: József, Mária és az Angyal az oltártól jobbra, a Király és a Királyszolga balra. A pásztorok a szentély előtt, bal felől. József a szentélyig kalapban megy, ott veszi csak le a fejéről. A pásztorok már a templom előtt levetik a csuklyát és az álarcot. A Király urfelmutatásf!) előtt leveszi a koronáját, utána, ismét folteszi. Az éjféli mise után mindenki hazatér, a nagymise után kezdik a játékot a plébánosnál.” Benedek - Vargyas 1943,161. Az Abaúj-Toma megyei Hejcén pedig a karácsonyi harmadik, ünnepi misét tette a betlehemes csoport még emelkedettebbé azzal, hogy úrfelmutatáskor „az angyal kihúzta a kardját a hüvelyéből, és föltartotta. Mikor az úrfelmutatásnak vége volt, akkor visszatette a hüvelyébe” (gy. Bereczky János 1968.).

847