Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Toldi Éva: Mária a magyarok Boldogasszonya. Párhuzamok a magyar költészetben és a képzőművészetben
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Én kérek áldást majd békés hazádra S ha véres síkra szállnod kellene, Én leszek, aki zászlódat vezérlem, Én, harcaidnak védő szelleme!...” Igényes költészet Endrődi Sándoré is, aki Gyászba borult egek kezdetű versében az ősi (Szent Bemátnak tulajdonított) Mária-ének - Üdvözlégy, tengernek csillaga - nyomán egy szép Stella maris, azaz Tengernek csillaga imaváltozatot írt, mely máig megtalálható a katolikus ének-gyűjteményekben21. Mária... „az eredeti elgondolás, a hibátlan márvány” A 20. századi Mária-lira új tartalmakkal bővül, s műfajaiban is rendkívüli változatosságot hoz. Már nem a Mária-életesemények adják a vers fő témáját, azok inkább csak kiindulópontjai az események filozofikusabb, spirituális töltésű megközelítésének. A költők egyfajta önmagukba nézése, lelkiismeretvizs- gálata valósul meg a sorok között. Mintha Mária és Gyermeke tisztaságának fényességében vizsgálnák meg, világítanák át életüket, élethelyzeteiket. Gyakori a bűnvád és bűnvallás soraikban. Műfajilag sem a dal és a himnusz dominál már, hanem leggyakrabban a szonett, valamint a szabadvers. Sajátos módon az Égi és a földi anya párhuzamba, de kontrasztba állítása is gyakori témája a verseknek. A modern és a mai magyar képzőművészetben is találkozunk e tematikai útkereséssel, ami a lirát jellemzi. A szakrális festészet, a szobrászat is új utakat, stílusokat keres, a festő, a szobrász itt is Mária életútján, személyiségén keresztül szeretné önmagát megvizsgálni, sőt lelkiismeretvizsgálatra késztetni a befogadót is. Gondolok itt Udvardi Erzsébet betlehemes festményeire, Mária a Gyermekkel portréira, vagy Madarassy István ötvösművész Fatimái Szűz Mária szoborportréjára (20-21-22. kép). Ezen ábrázolások Mária egyszerűségét hangsúlyozzák, a képeken/szobrokon az arcok, a tekintetek kidolgozatlansága sugallja, hogy a Szűz személyiségét leginkább belső lénye, lelkisége jellemzi, nem a külsőségek. Udvardi képein ezt az elmosódott arcok, tekintetek jelzik - az aranyak és ezüstök, melyek sajátos elemei kompozícióinak, nem díszítő jellegűek, hanem a tisztaság, a végtelenség, a spiritualitás képi metaforái. Egy másik irány a népi vallásosság, a pogány eredet felől közelít Máriához, s így kívánja felmutatni a lénye sokszínűségében lakozó egyszerűségét, makulátlanságát, testi-lelki szeplőtelenségét (Somogyi Győző Matyó Madonna festménye, vagy Petrás Mária Béke Királynője, és más Mária- reliefjei lehetnek példák erre) (23-24. kép). 21 Éneklő Egyház 1999, 362. 793
