Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Toldi Éva: Mária a magyarok Boldogasszonya. Párhuzamok a magyar költészetben és a képzőművészetben
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Az irodalom területéről Gárdonyi Gézát említem meg elsőként, aki sok szép Mária-verssel gazdagította irodalmunkat. Sokáig nem is tudtuk, hogy egyik legszebb karácsonyi énekünk, a Fel nagy örömre az ő tollából született. Az Utcán című versében az „éjjeli lányról” ír, kontrasztként állítva mellé a Szűzanyát: „Utcán kóválygó éjjeli leány, emberi anya szült-e tégedet? Virrasztott-e bölcsőcskéd felett őrcsillagként anyai szeretet?... Tanítottak-e téged imádkozni? S mikor először vittek el áldozni, öltöztettek-e liliom-ruhába? Rá mersz-e nézni a Szűz Máriára?...” A 20. század meghatározó költői csoportosulása a Nyugat folyóirat körül alakult ki. A nagy istenkeresők és a nagy kritikusok, akik azonban minden elbi- tangolás után végül visszatérnek vagy visszatalálnak az „Atyai házba”. A négy nemzedék nagy egyéniségei közül kiemelem a kálvinista Ady Endrét A pócsi Mária című versét említve az élen, amelyben a Mária-búcsú színei, dallamai, sodró lelkesedése láttán a protestáló költő igazi bűnvallást tesz elrontott életéről. Megérintettségében maga is leborul a tisztaság Anyja előtt: „Oh, Mária - mindig új-új csapat Énekel a poros, tarlott mezőkön, Ezek hozzák magukkal a hitet S porfelhőben fölöttük ez a nő jön. Óh, Mária, Pócson is lakozó Regina Vitae és maga az Élet... Egy idő óta megnőtt a szivem S a szép bűnöktől keservesen tiszta S most hirtelen csak Tégedet keres Egy szüzetlen és bűnös kálvinista. Hogy ki vagyok, ma kezdem sejteni: Rossz ébredő és sokat próbált fekvő, Az Életnek rosszul nősült veje, 794
