Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Toldi Éva: Mária a magyarok Boldogasszonya. Párhuzamok a magyar költészetben és a képzőművészetben
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Amadé László mellett a korszak jeles költője, a jezsuita Baráti Szabó Dávid (1739-1819) is szép máriás versekkel írta be nevét a magyar szakrális irodalomba. Emlékezetes sokszor idézett prófétai mondása A Nagyasszony tiszteletére serkentő című verséből:: „Addig lesz Boldog az ország, / Míg különös becsben fog Mária nála maradni”. De megemlíthető még Sujánszky Antal püspök-pap- költő, Lázár Miklós, Szabó Imre, Pájer Antal s Tárkányi Béla papköltők (utóbbinak szakrális énekversei mai napig a katolikus templomi énekeskönyvek becses opusai). A 18-19. században a festészetben (oltárképeken, falfestményeken) reneszánszát éli a Napba öltözött Asszony és a Magyarok Nagyasszonya-ábrá- zolások mellett (párhuzamosan az irodalmi tematikával) az országfelajánlás eseményének ábrázolása, mintegy tudatosításaképpen annak, hogy országunknak kezdetektől Mária a Védasszonya. E témánál is elmondható, mint a Madonna-portréknál, hogy bár az ábrázolt esemény ugyanaz, mégis minden alkotás más és más. Szent István alakja is változó, egyes festményeken fiatal, ereje teljében lévő királyként, másutt megfáradt, öreg aggastyánként ábrázolják. Egyes oltárképeken Mária lenyújtja kezét az égből, hogy átvegye a felajánlott koronát (Bp. Ferenciek tere ferences templom), s van olya formáció is, ahol a karján ülő Kisjézus nyúl érte, hogy átadja Édesanyjának (Badacsonytomaji Szent István-kápolna) (18-19. kép). Különlegesen szép ábrázolás, tematikailag is továbbgondolt, amelyen Mária már maga koronáz (Szepeshelyi székesegyház oltárképe)(17. kép). Mindszenty Gedeonnak a 19. század papköltőjének munkássága már korszaknyitó jelentőségű. Igényes irodalmisággal, új színt, új formákat honosított meg a vallásos líra terén. A magyarság történelmi kataklizmáinak legendás eseményeit, főként a török időket idézve szólaltatja meg Máriát, aki az Atyához esd közbenjáró imát, népe megmeneküléséért (A király széke, Három liliom:). Magyarország Védasszonya című költeményében drámai erővel mutatja be a támasz nélkül, utód nélkül maradt gyermekkorában járó keresztény nemzet és királyának sorsrapszódiáját. Érdekesség versében, hogy a fia halálán kesergő, az Úrhoz fohászkodó István királynak mintegy válaszként, üzenetként egyszer csak megjelenik Mária: „Fiam! az ég meghallgatá imádat, S engem küldött e honnak gyámolul, Csak lábaimhoz fuss, te jó magyar nép, Hahogy fölötted az ég elborul. 792
