Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Toldi Éva: Mária a magyarok Boldogasszonya. Párhuzamok a magyar költészetben és a képzőművészetben

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Amadé László mellett a korszak jeles költője, a jezsuita Baráti Szabó Dávid (1739-1819) is szép máriás versekkel írta be nevét a magyar szakrális irodalom­ba. Emlékezetes sokszor idézett prófétai mondása A Nagyasszony tiszteletére serkentő című verséből:: „Addig lesz Boldog az ország, / Míg különös becsben fog Mária nála maradni”. De megemlíthető még Sujánszky Antal püspök-pap- költő, Lázár Miklós, Szabó Imre, Pájer Antal s Tárkányi Béla papköltők (utóbbi­nak szakrális énekversei mai napig a katolikus templomi énekeskönyvek becses opusai). A 18-19. században a festészetben (oltárképeken, falfestményeken) rene­szánszát éli a Napba öltözött Asszony és a Magyarok Nagyasszonya-ábrá- zolások mellett (párhuzamosan az irodalmi tematikával) az országfelajánlás eseményének ábrázolása, mintegy tudatosításaképpen annak, hogy orszá­gunknak kezdetektől Mária a Védasszonya. E témánál is elmondható, mint a Madonna-portréknál, hogy bár az ábrázolt esemény ugyanaz, mégis minden alkotás más és más. Szent István alakja is változó, egyes festményeken fiatal, ereje teljében lévő királyként, másutt megfáradt, öreg aggastyánként ábrázol­ják. Egyes oltárképeken Mária lenyújtja kezét az égből, hogy átvegye a fel­ajánlott koronát (Bp. Ferenciek tere ferences templom), s van olya formáció is, ahol a karján ülő Kisjézus nyúl érte, hogy átadja Édesanyjának (Badacsony­tomaji Szent István-kápolna) (18-19. kép). Különlegesen szép ábrázolás, te­matikailag is továbbgondolt, amelyen Mária már maga koronáz (Szepeshelyi székesegyház oltárképe)(17. kép). Mindszenty Gedeonnak a 19. század papköltőjének munkássága már kor­szaknyitó jelentőségű. Igényes irodalmisággal, új színt, új formákat honosított meg a vallásos líra terén. A magyarság történelmi kataklizmáinak legendás eseményeit, főként a török időket idézve szólaltatja meg Máriát, aki az Atyához esd közbenjáró imát, népe megmeneküléséért (A király széke, Három liliom:). Magyarország Védasszonya című költeményében drámai erővel mutatja be a támasz nélkül, utód nélkül maradt gyermekkorában járó keresztény nemzet és királyának sorsrapszódiáját. Érdekesség versében, hogy a fia halálán kesergő, az Úrhoz fohászkodó István királynak mintegy válaszként, üzenetként egyszer csak megjelenik Mária: „Fiam! az ég meghallgatá imádat, S engem küldött e honnak gyámolul, Csak lábaimhoz fuss, te jó magyar nép, Hahogy fölötted az ég elborul. 792

Next

/
Thumbnails
Contents