Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Toldi Éva: Mária a magyarok Boldogasszonya. Párhuzamok a magyar költészetben és a képzőművészetben
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Bálint Sándor véleménye szerint a barokk világában a Napba öltözött Asz- szony ábrázolásából alakult ki a Patrona Hungáriáé jellegzetes, máig érvényes ikonográfiája a Regnum Marianum-gondolat (Magyarország Mária birtoka, s ő a magyarok Királynője, égi védelmezője, közbenjárója) jegyében.17 18 A szerzetes- rendeknek - elsősorban a ferenceseknek, majd a jezsuitáknak - köszönhetően a Napba öltözött Asszony kultusza nemcsak egyházi vonalon, hanem a katolikus magyar szellemi és politikai elit vezető rétegeiben is támogatókra, elősegítőkre talált, s ennek nyomán számos jelentős művészi alkotás is született. A 16-17. században a török veszély erősödésével Mária védelmező, segítő szerepe került előtérbe egyre inkább a képzőművészeti ábrázolásokon. (Győrben a jezsuiták templomának oltárképén Patrona Hungáriáé feliratú pajzsok fogják fel a törökök nyilait, lándzsáit.) Ekkor került a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a Magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája. A Szűz lábával a félholdra tapos, ami a török veszedelem elleni védelmező szerepére utal. A legszebb Napba öltözött Asszony- és Patrona Hungáriáé (magyar fordításban: Magyarok Nagyasszonya)-^brázolások Erdélyben és a Dunántúlon találhatók. Erdélyben, a terület sajátos történelmi szerepvállalása révén elsősorban az előbbiek terjedtek el, míg a Dunántúlon az utóbbiak (csíksomlyói, futásfalvi kegyszobor, márianosztrai, budai sziklatemplom-beli ábrázolás). (15. kép) Az első magyar jezsuita írónemzedék jeles tagja Hajnal Mátyás (1578-1644) és a felvidéki Kopcsányi Márton (1579-1638) papköltő politikusabb verseikben Szűz Máriát már Magyarország Patrónájaként említik, aki szószólónk Krisztus előtt. Zrínyi Miklós (1620-1664) ugyan elsősorban katonának tartotta magát, és csak mellékesen költőnek, mégis a 17. századi magyar barokk irodalom legkiemelkedőbb alakja: írói-költői munkássága a legnemesebb értelemben vett nemzetszolgálat. Nem felejtette ki leghíresebb művéből, a Szigeti veszedelemből sem a Szűzanyához folyamodó könyörgést. Tőle kéri az erőt az törökkel szembeni harchoz, irgalmában bízván: „Musa te, ...fényes mennyei szép /csillagokbul van kötve koronád/ holdbul és szép napbul; // Te ki szűz Anya vagy és szülted Uradat, /... Szentséges királyné, hívom irgalmadat... Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt, /Arról, ki fiad szent nevéért bátran holt...” Zrínyi a Szigeti veszedelem eposzának invokációjában a Múzsát a Napba öltözött Asszony attribútumaival látja el, s így voltaképpen Máriát szólítja meg, mutat rá Bálint Sándor™. 17 Uo. 52-70. 18 Uo. 62-63. 790
