Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Toldi Éva: Mária a magyarok Boldogasszonya. Párhuzamok a magyar költészetben és a képzőművészetben

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

S meg kell még említeni ennek az ősi planctusnak két, 20. századi lírai továbbgondolását, aktualizálását. Kányádi Sándor megrendítő Apokrif siratója 1987-ből származik, melyet a csángóknál, Lészpeden tett látogatása nyomán

vetett papírra:

„én édes jézusom

miért kellett a kereszten kiszenvedned miért kellett drága vérednek kiomolnia én szüvem gyökere miért ha még a bűnnek a nagyját se tudta elmosni a te kiomló véred ha a vétek legkisebb magjából is azóta terebélyes fa növekedett szaporodnak a keresztek erdői nem szűnnek a kínoztatások érdemes volt-e édes jézusom a világ vétkeiért váltságul magadat odaadnod...” (Részlet)

Weöres Sándor pedig 1936-ban írta meg Mária siralma című megrendítő

planctusát:

„Jaj nekem, én fiam, égi virágszál, igen elváltoztál, messzire távoztál. Iszonyú vasszegek törik a csontodat, facsarják izmodat, jaj én fiam, én fiam, feketülő vérrel csombókos a hajad... Gonoszok lándzsája szúrja át a melled, gyere vissza, jaj én fiam, maradj anyád mellett... jaj én fiam, én fiam, hadd menjek utánad.

784