Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Karlinszky Balázs: Egy 15. századi veszprémi kápolnaalapítás margójára. A veszprémi Keresztelő Szent János-plébániatemplom Szűz Mária-kápolnája a 15–16. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. rik-oltár kapott végrendeleti alapítványt Szentmihályfalvi Antal néhai kanonoktól a rajta újonnan létrehozandó Mária Mennybemenetele titulussal, s a végrendelkező adományából az oltárigazgató paloznaki és csopaki szőlőkhöz, illetve egy veszprémi házhoz jutott.78 Egy évtizeddel később Szent Katalin, Borbála és Dorottya oltára kapott egy 100 forintért vásárolt házat Telekesi János kanonok jóvoltából.79 A káptalan tagjai mellett a városi és környékbeli nemesek is gondot fordítottak az egyes oltárok javadalmának bővítésére. 1483-ban jutási nemesek a Komis Mihály segesdi főesperestől felvett kölcsön fejében a kanonok által emelt, székesegyházbeli Krisztus Teste és Mindenszentek-oltámak kötelezték magukat búza beszolgáltatásra. A következő évben, mivel az adósok vállalt kötelezettségüket nem tudták teljesíteni, a jutási malmot, a szántókat és réteket, valamint a berényi szőlőt az oltárnak adományozták.80 1494-ben ismét a Szent György-kápolnában lévő Krisztus Teste-oltár jutott adományhoz egy nemes, Kövesi Mihály jóvoltából Csopakon.81 1499-ben a Szent Mihály-székesegyház főoltára javára Arácsi Imre rendelkezett egy arácsi szőlőről.82 A jámbor alapítványok megszaporodása a 15. század végén több tényezőnek tudható be. Vetésitől és a tanult, külföldi egyetemet járt veszprémi kanonokok alkotta humanista kör gondolatvilágától83 nem állhatott távol az egyházi vagyon gyarapítása, s a pályakezdő fiatal klerikusok, a káptalani utánpótlás bázisának ily módon történő ellátása. Mályusz elmélete szerint ugyanis a mester- kanonoki stallumok vagy oltárigazgatóságok voltak hivatottak az egyetemre beiratkozottak tanulmányainak költségeit fedezni. Az esztergomi példák, mint láttuk, ezt a feltételezést azonban nem erősítik meg: az egyetemjárás és a kanonokok javadalomhalmozása között nem állapítható meg összefüggés.84 Másik, az előzőhöz kapcsolódó tényező a kanonoki szerzett vagyon egy részének a szokások alapján a székesegyház vagy annak oltárai javára történő kanonoki végrendelkezés vagy puszta adományozás volt. Nem lehet eltekintetni azonban attól sem, hogy a korszakban már rögzült tulajdonviszonyok közepette az egyes jogügyletekről kiállított dokumentumok az oklevelek iránti jogbiztosító igény megnövekedésével párhuzamosan is mind nagyobb eséllyel maradhattak az utókorra. Az alapítások jámbor, az adományozó lelkének üdvössége céljá78 VO 318. (206. sz.). 79 VO 336-337. (2013. sz.). 80 VO 267-268. (169. sz.), uo. 273-274. (174. sz.). 81 VO 298. (192. sz.). 82 VO 308-309. (199. sz.). 83 Solymosi 1989; Solymosi 1989; Ritoókné 1996; Erdő 1996, különösen 78-79. 84 C. Tóth 2015, 35. 78
