Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Toldi Éva: Mária a magyarok Boldogasszonya. Párhuzamok a magyar költészetben és a képzőművészetben
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. „Egészen szép vagy Mária..., Egészen szép vagy Mária, Eredeti bűnnek szennye nincs tebenned, Eredeti bűnnek szennye nincs tebenned. Te, Jeruzsálem dicsősége, Te, Izraelnek nagy öröme, Te, a mi nemzetünknek vagy tisztessége, Te, a bűnösöknek szószólója. O, Mária, Ó, Mária. Nagyokosságú szent Szűz, Nagyhatalmú szent Szűz. Imádj érettünk! Esedezzél érettünk, A mi Urunk Jézus Krisztusnál. Amen. Azért is méltó, hogy a Mária-irodalomról és képzőművészeti párhuzamairól szóló dolgozatom élére ezt a búcsús éneket idézzem az olvasó elé, hiszen ez az egyik legősibb magyar cantio, amely a festészet, a szobrászat jeles alkotásain keresztül megjelenített Szúzanyát szavakkal hozza élet- és lélekközelségbe. Mégpedig abból a korból, amikor még a vers a dallammal együtt született a nép ajkán. A magyar irodalom, s azon belül a szakrális költészet egyik legszebb, legértékesebb területe az, amely Szűz Mária személye köré szövődött. Mária lénye szinte átlelkesítette a kereszténységet a kezdetektől, fogalmaz a teológus, Kari Rahner. Néha úgy tűnik, hogy túlzottan elméletivé, szinte lélektelen vallásgyakorlattá vált napjainkban a nyugati keresztények között a hit. Mária nélkül, a népi vallásosságban felragyogó Mária-tisztelet nélkül Krisztus könnyen elvont eszmévé válhat életünkben, mutat rá. ,,A néphit - bár áttekinthetetlen formákat öltött, s amint a vallástörténet is tanúsítja, tévelygésektől sem volt mentes - az igazi vallásosság és hit forrásaihoz közelebb áll, mint a teológia. A népi vallásosság (benne a Mária-kultusz) előnye a teológiával szemben ugyanis, hogy közvetlenebbül, emberi értelmi reflexióktól mentesen az őseredeti kinyilatkoztatás hatáskörében áll” - írja.1 Döntő állomás volt a földi világrendben Isten megtestesülésének valósága, tanítja az egyház, ám ez nem történhetett volna meg Mária igen-je nélkül. S erre az igenre, s arra az alázatra, amellyel ő szolgált a teremtett világban, arra a 1 Rahner 1987, 13-17., 16. 778
