Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Toldi Éva: Mária a magyarok Boldogasszonya. Párhuzamok a magyar költészetben és a képzőművészetben
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. tisztelettudó, térdet hajtó, Isten terveibe bizalommal belesimuló magatartásra, amely Mária sajátja volt, minden kornak, mai világunknak is nagy szüksége van/volna. Mária, akárcsak mi, földi ember volt, s mint szeplőtelen, a legtökéletesebb. „Mária megerősítette a keresztény ősegyház hitét, felélénkítette lelkiségét, példát adott arra, hogyan lehet a pogány és bűnös világban is tisztán élni"1 „Az a kereszténység hódította meg a magyart, amely a Szent Szűz alakjával, tiszteletével és szeretetével köszöntött be a világba” — vallja Prohászka Ottokár is.2 3 Az európai népek Szűzanya-tiszteletében sok a rokon vonás, ugyanakkor a magyar Mária-tiszteletnek számos lényegbevágó, megkülönböztető sajátossága létezik. Kimondottan magyar sajátosság, hogy mi nem Szent Máriaként (Sancta Maria), hanem Szűz Máriaként, Szűzanyaként emlegetjük őt. (A szüzesség és az anyaság összeegyeztethetetlen ellentétét csak a magyar nyelvben találjuk együtt elválaszthatatlan szókapcsolatként - írja Cs. Varga István irodalom- történész).4 Továbbá olyan ünnephagyományaink, ünnepneveink alakultak ki, amelyek sehol máshol a világon. Az ősi pogány Boldogasszony-kultusz (a moldvai csángóknál Babba Mária - Szép Mária) krisztianizálódásával Szűz Má- ria-ünnepeink is a Boldogasszony ünnepei lettek - Kisboldogasszony, Nagyboldogasszony, Gyümölcsoltó, Sarlós, Gyertyaszentelő, Havas, Kármelhegyi, Fogolykiváltó, Olvasós... Boldogasszony. Ezek mind magyar specialitások az elnevezésben, s az ehhez társuló tartalmi szimbolikában, népszokásokban, képi ábrázolásokban és az irodalomban is sajátosan magyar formát öltenek. A Boldogasszony szavunk nem egyszerű tükörfordítása a latin Beata Maria-пак, a Beata Domina-nak, hiszen a boldog jelentése az ómagyar nyelvben ettől sokkal színesebb, sokrétűbb volt. Nem kanonizáltságot s nem a mai köznyelvben megjelölt boldogságot, örömteljességet fejezte ki elsősorban, hanem a gazdag jelzőnek egy benső spirituális tartalmát. Vagyis: gazdag, de nem vagyoni értelemben, hanem lelkiségben, lelki bőségben. E lelki bőség iránti vágy/kérés fogalmazódik meg Himnuszunkban is: „Isten, áldd meg a magyart, jó kedvvel, bőséggel...” A középkorban hazánkat, mint a Boldogasszony virágoskertjét emlegették a Kárpát-medencében. A Mária-tisztelet sajátosan magyar vonása az a történeti alapokon nyugvó értelmezés, amely Szent István király országfelajánlása nyomán Máriát Magyarország Patrónájának, Védasszonyának (Patrona Hungáriáé), a Magyarok Nagyasszonyának tekinti. Mondván: magyar államiságunk kezdeteitől meg2 Cs. Varga 1994, 163-186. 3 Prohászka 1927, 120. 4 Cs. Varga i. m. 163-170. 779
