Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Toldi Éva: Mária a magyarok Boldogasszonya. Párhuzamok a magyar költészetben és a képzőművészetben
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. TOLDI ÉVA Mária a magyarok Boldogasszonya Párhuzamok a magyar költészetben és a képzőművészetben A Mária-tisztelet és magyar jellegzetességei Szűz Mária magyar történelmünk, népi kultúránk, irodalmunk, képzőművészetünk középpontjában áll. A Mária-tisztelet, Mária anyai, emberi, érzelmes közelsége megszínesíti, átlelkesíti hitéletünket. Mi magyarok történelmünk és kereszténnyé válásunk kezdeteitől Máriának felajánlott nemzet vagyunk. Szent István királyunk országfelajánlása révén Mária Nagyasszonyunk lett, nemzetünk Védasszonya, Patrona Hungáriáé, és általa lett hazánk Regnum Marianum. Az országfelajánlás eseménye szakrális szövetségkötésként is értékelhető. Szövetségként Máriával, illetve Mária közbenjárása révén magával a Jóistennel. Kegyelmi tőke, amely népünket egyéni és közösségi életében, történelmi küzdelmeiben végig kísérte védelmezőn. Ezt fogalmazza újra és újra nemzeti irodalmunk, ez szólal meg népénekeinkben, egyházi dallamainkban, szakrális lírai költészetünkben és ez jelenik meg képzőművészeti alkotásainkban is a kezdetektől napjainkig. Mária az anyai szépség és jóság megtestesítője, ő a legtökéletesebb anya (Isten Anyja), az Istenszülő s a legtökéletesebb ember, a szeplőtelenül fogantatott. Hogy mit jelent Mária a magyarság számára, kit tisztel benne a magyar nép, azt talán leghívebben az Egészen szép vagy Mária kezdetű felelgetős ének világítja meg, melyet a csíksomlyói pünkösdszombati búcsúi zarándoklaton minden évben kétszer is elénekelnek a búcsújárók a hagyomány szerint. Előbb szombat délután, mikor a Jézus-hágón a keresztutat járva felkapaszkodnak a Salvator- kápolnához, majd a Kis-Somlyón a Nyeregben a búcsúi nagymise kezdetén. Ebben a pusztán 15 soros ősi magyar népénekben tömören szinte minden benne van, ami a Mária-tiszteletnek a lényege (még a Mária-dogmák is beszédesen megnyílnak általa) és felfénylik benne az a szent kötődés is, amely bennünket, magyarokat különleges, egyedi módon kapcsol több mint ezer esztendeje immár a Szűzanyához. (A páratlan sorokat az előénekes vezeti fel, majd erre együtt felel a zarándoksereg.) 777
