Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Novák László Ferenc: Sírjelölési szokások. A fejfa

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

za), az evangélikus német Hartán is megtalálhatók voltak a díszes fejfák (cif- rafejfd), amelyeket a gomb, kalap, csillag, tulipán, virágtartó ornamens elemek valóságos életfává varázsolják (10. kép).21

A nemzeti romantika szemlélete, a népi iparművészet teremtette meg a kopjafa terminológiát. A középkori vitézi temetkezési ceremónia nélkülözhetetlen kelléke volt a kopja fegyver. Nem tekinthető etnikai specifikumnak, tehát csupán jellegzetes magyar szokásnak. Megtalálható más harcos népek szokáskultúrájában is. Erre vonatkozóan korai adatot a XVI. század végéről ismerünk. Georgius Dousa a Németalföldről indult útnak Krakkón keresztül Konstantiná- polyba, s útjáról naplót vezetett. Leírásában szól arról, hogy a Balkánra érkezve, egy Tzurullo helységből Babába, innen az Euro folyón átkelve Happsalába jutottak, majd ötödnapra Adrianopolisba, amelyet a törökök Edirnének neveznek. A város előtt terült el a temető, ahol látták, hogy a sírhantokba lándzsák, kopják („hastae lignae”) voltak szúrva. Az ottaniaktól kérdezősködve megtudták, így állítanak emléket a harcokban elesett, vitéz katonáknak.22

A középkori Magyarországon is a rangos, vitézlő emberek temetése harci pompával, ceremóniával történt, függetlenül a vallási hovatartozástól. Egy ismeretlen költő „Szépének a gyulai vitézekről” című versében így ír 1561-ben:

Magyar vitézeknek ő holt testeket,

Magyar módon szépen temették vala,

Kópiákat fejekhez ásták vala.

Sok török főt, kiket elvittek vala,

Az karókat vélek megrakták vala,

Akkor az vitézek így jártak vala.

Tehát a kopjás temetés már magyar szokásként ismeretes a XVI. században (az említett karókra húzott, levágott törökharcosok feje valóságos fejfát jelenít meg, amely a későbbi gombosfára emlékeztetet). A kopja fegyver hirdette a sírhantban nyugvó vitézségét. A kopjafegyver, vitézi szimbólum síremléken is előfordul. A római katolikus Báthory Andrást a Pozsony melletti Mária-völgy (Marienthal, Marianka) altemplomában temették el, s az 1568-ban készült sírkövére zászlós kopját is faragtak a páncélba öltözött vitéz alakjával együtt. A XVII. századból számos leírása maradt fenn a vitézi temetési pompának.23 A vitézi temetési pompa, felvonulás számos archaikus elemet őrzött meg. Az

21 Novák 2005.

22 Dousa 1599.

23 Novák 2005.

752