Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Novák László Ferenc: Sírjelölési szokások. A fejfa

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

NOVÁK LÁSZLÓ FERENC

Sírjelölési Szokások - A fejfa A magyar protestáns temetők jellegzetessége a fejfa, Ennek különböző népnyelvi elnevezése ismeretes: fejfa-fejefa (Szatmár, Felső-Magyarország), főtöl- vagy fűtűlvalófa (Szilágyság), gombosfa (Duna-Tisza köze), gombfa (Kalotaszeg, Háromszék), epitafa (Ordas), sögfa (Őrség).1 2

A fejfa nem csupán sírjel, hanem egyben a népművészet impozáns megnyilatkozása is. Jóllehet ennek kialakulása a reformáció XVI. század közepi térhódítását követően a XVII. századra tehető, azonban formakincse csupán a XIX. században alakult ki, és olyan archaikus elemeket őriz, amelyek a magyarság korábbi, ősi kultúráját idézi fel.

Magyarországon sírjelölésre vonatkozóan Nagykőrösről ismerünk legkorábbi történeti adatot. A város temettette el az elhunyt református prédikátort 1638- ban, s feljegyezték a számadáskönyvben, hogy „Lécz szöget vettünk, hogy az prédikátor temetésit felróttuk fával”} Tehát a sírhantot, azaz „temetést” fával rótták fel, borították be, vagy kerítették. Sajátos módja ez a sírjelölésnek. Finn rokon népünknél Karéliában hasonló módon temetkeztek még a XIX. század végén, a XX. század elején is. Fagerendákkal rótták fel a sírt, s a fejrészhez - a vallási hovatartozásnak megfelelően - sírkeresztet vagy fejfát állítottak.3 Egyes kutatók véleménye szerint a sírnak fával történő beborítása, vagy esetleg a sírhantra borított csónak megjelenik a fejfa formakincsében is, amely a magyarság ősi, ugorkori örökségének tekinthető (a tundra-vidéken csónakon szállították a halottat sírhelyére, s a sírjára helyezték a vízi járművet). Szatmárcsekén, a csónak alakú fejfa felállítva ember alakot, bajuszos arcot, földre fektetve viszont csónakalakot mutat (1. kép).4

A szatmárcsekei - s hozzá hasonló, másutt is előforduló - tönkös-oszlopos, „bajusz” ornamentikájú fejfa antropomorf formakinccsel rendelkezik (Püspökladány, Ptruksa vagy Szirénfalva, Tornagörgő, Kelemér, stb). Ezek az antropomorf fejfák tekinthetők a legarchaikusabb sírjeleknek. Kifejezetten

1 Lásd. Kós 1972; Novák 2005; Uő. 2011.

2 MNL/PML 1637/38.

3 Koczogh 1979.

4 Lásd. Solymossy 1930.

747