Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Sz. Tóth Judit: A solymári úrnapi szőnyeg
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. látható a fényképeken, a későbbieken a kereszt és a monogramok különböző változatai, az olvasó, a lángoló szív. (16-17. kép) Ezek a minták színes porfestékkel (földfestékkel), olykor korommal készültek. Az 1960-as évek végén a szőnyeg szélessége másfél méter körüli, a tér szélén összeszűkül. A szélminták változatosabbak, csigavonalas, leveles-indás, vonalas díszűek. Szegélyként alkalmazva megjelentek a virágok is: a vadon növő kutyatej, illetve a kerti rózsa. A szélekre kerülő növény egy kutyatejféle (Euphorbia esula - sárkutyatej), helyi nevén békavirág, amit a szőnyegre merőlegesen raktak le, az egyik virágot fejével, a másikat szárával téve egy irányba, fésűs sávot képezve a kőpor két oldalán.14 A békavirág alkalmazása a virágzás, a gyűjthetőség függvényében változott. A szőnyegen legfeljebb ritkán lerakott rózsafejek fordultak elő. A megromlott egészségi állapotú Gerleházi Mihálytól Taller (Tű) János (1941-1992) vette át és folytatta a kőporszőnyeg készítést 1992-ig. Szerszámkészítőként dolgozott egy helyi üzemben, de szülőfalujában ezermesterként tartották számon. A római katolikus egyháztanács tagja volt, tevőlegesen részt vállalt a templom körül adódó munkákban és a díszítésekben is. Ő lett Gerleházi Mihály legfőbb segítője, majd 1968-tól teljesen átvette ezt a tevékenységet, tervezte az úrnapi szőnyeget és irányította a kivitelezését. Ferences gimnáziumban érettségizett, a tanulmányai révén szerzett ikonográfiái ismereteit jól tudta hasznosítani későbbi tevékenységben. Új terveket és új sablonokat is készített. A többi szükséges, a célnak leginkább megfelelő eszközt is maga csinálta, például konzerves dobozokból különböző méretű szitákat, színenként külön, amelyeken ecset segítségével szórta át a színes kőport vagy a földfestéket. A figurális motívumok része volt a negatív, és maga a kivágott minta is, a színezés sokszor egyes felületeket lefedő-kitakaró eljárással készült. A kivágott sablon nem szükséges részét lefedték, a szabadon hagyott részbe szitálták a megfelelő színt, majd a következő részletet takarták ki - mindaddig, míg minden színnel elkészültek. A sablonnal készített minták mellett kivételesen voltak szabadkézi rajzúak is, például a szentáldozás figurális ábrázolása. (18. kép) Az aprólékos, nagyon munkaigényes mintázásban a nők is részt vettek, köztük Taller János családja, a kivitelezésben pedig később öccse, Márton lett legfőbb segítője. A Taller János vezetésével kivitelezett úrnapi szőnyeg a korábbinál kissé 14 Ezt a növényt gyűjtik és alkalmazzák évtizedek óta Csömörön a virágszőnyeg nyomvonalának, a minták osztásának kijelölésére. Funkciója ugyanaz, mint a kőporé Pilisszentiván és Pilisvörösvár településeken. 727
