Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Sz. Tóth Judit: A solymári úrnapi szőnyeg
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. keskenyebb, a vége nem szűkült össze, végig egyenes vonalú volt. Eleinte ő is három koszorúba foglalta a mintákat, később szőnyegszerű megjelenítésre törekedett. Az ünnep jelképei, a fő motívumok alkalmazása megmaradt, de újabb és újabb formában és színnel kivitelezve: az Oltáriszentség, Isten báránya, kereszt, szív, galamb. Legszívesebben a hit, remény szeretet (kereszt, horgony, szív), és az Eucharistia (búzakalász, szőlőfürt, kehely, ostya) szimbólumait egyesítő sablonokat alkalmazta. Sok mintát több változatban is elkészített, és aprólékos szegélyeket alkotott. (19 - 21. kép) A hetvenes évekre elmaradt a tér vágott fűvel való felszórása. A kőpor mellett megjelentek a virágok. A szőnyeg kétféle színű kőporból készült, de a nyolcvanas években már a fehér a jellemző a két szélen sötét (vörösbarna) alapon sárga vagy zöld szegőmintával, vagy színes szél nélkül. A mintázat sokszor két sorban fut végig a széleken, a szőnyeg-szerűséget hangsúlyozva. Dr. Jablonkay István színes felvételeinek köszönhető, hogy a kőporszőnyeg stílusának változását szinte évről évre nyomon követhetjük. (22 - 26. kép) A hetvenes években a kőporszőnyegen már vannak csak virágból készített motívumok, mint a koronás magyar címer, a rózsafejekből kirakott szív, kereszt. Az 1980-as évektől, amikor már csak a fehér kőporhoz lehetett hozzájutni, a fehér „szőnyegen” egyre inkább virágból készültek a minták, és elszórtan megjelentek rajta a csak dekorációs célú levelek és szálas virágok: páfránylevél, liliom stb. (27. kép) Megjegyzendő, hogy az úrnapi szőnyeg megnevezése a visszaemlékezésekben és a mai köznyelvben is virágszőnyeg. Taller János 1992-ben elhunyt. Munkáját öccse, Taller Márton vitte volna tovább, de a kőporszőnyeg készítése a Templom tér burkolását követően, 1992 után megszűnt. Azóta ugyanazon a vonalon, a templom bejáratától a térburkolat pereméig leterített zöld futószőnyeg a virágszőnyeg alapja, ezt napjainkban a cserkészek díszítik elsősorban kerti virágokból kialakított motívumokkal. (28. kép.). Ezek többsége évente visszatérő minta, gyakori a magyar címer és Solymár címere, a hit, remény, szeretet jelképei, Krisztus és Mária monogram, néhány szóból álló szöveg stb. A térről elkanyarodva az utcákon ma már nincs díszítmény, a körmenet előtt csupán virágszirmokat szórnak az első áldozó kislányok. A solymári dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjteményben 2011-ben úrnapi kiállítást rendeztünk. A kiállítás külső helyszíne volt az egykori sekrestyésházhoz tartozó fedett tér, mely alkalmas volt a kőporszőnyeg tartós rekonstrukciójának elkészítésére. A mintasablonokat - a Gerleházi Mihálytól és Taller Jánostól örökölteket 728
