Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Sz. Tóth Judit: A solymári úrnapi szőnyeg
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. környéki német településről van adat. Pilisszentivánon az útvonalat, egyúttal a virágszőnyeg két szélét jelölte kőpor sáv, de előfordult nagyobb felületen is az oltárok előtt. (2. kép) Kőport alkalmaztak, és alkalmaznak ma is a pilisvörös- váriak a Templom teret keretező úrnapi szőnyeghez nagy mennyiségben, 8-10 cm sávval jelölve ki a szőnyeg vonalát, a minták osztását, egyúttal a készítők területét is. Olykor használják motívumok kialakításához, vagy azok háttereként is. (3. kép) A solymári úrnapi szőnyeg Az Oltáriszentség útjára kőporból mintázott „szőnyeg” egyedi, solymári fejlemény. (4. kép) Míg más német települések a virágot, itt más természet adta alapanyagot, a kőport (dolomitot), illetve a földfestéket emelték ünnepi funkcióba. Solymár bővelkedett ezekben az anyagokban. 1896-ban festékgyár létesült a jó minőségű alapanyag, főként a vörös agyag feldolgozására. A „mindenféle vegyi, szépített és földfestéket” előállító gyárban a 20. század első évtizedében 100-120 ember dolgozott.7 Öntödei célú homokkitermelés, valamint jelentős kőporkitermelés is folyt a községben már a 19. század végén. A kőpor a porlott, vagy porrá zúzott dolomit, mely a település határában több, fehér, sárga, vörös, lilás színváltozatban is megtalálható. A Kerek-hegyen lévő két bányában fehér színű, nemesvakolat készítésére alkalmas kőport termeltek, akárcsak a Kakukk-hegy aljában; a kőpor rostált murváját budapesti parkok sétányaihoz szállították. A Szél-hegy oldalán lévő bánya egyik feléből sárga, másik oldalából vörös színű kőport bányásztak.8 1961-től a Kerek-hegyi bányában a termelőszövetkezet folytatott nagyarányú kitermelést, amíg a Budapest környéki rendezési terv a térségben a bányászatot meg nem tiltotta. Az 1970-es években a kőporbánya bezárt, de az úrnapi díszítéshez szükséges alapanyagot a helybeliek mindvégig be tudták szerezni. A solymári szokás eredetét, a készítés kezdetét nem ismerjük, de az eljárást az 1930-as években már alkalmazták községi ünnepek, egyházi események (papszentelés, hősök napja) alkalmi díszítéséhez. Fénykép örökítette meg az első miséje alkalmából Dauner András szülőháza udvarára készített, latin szöveget és egyházi jelképeket tartalmazó díszítményt. (5. kép) Május utolsó vasárnapján, a Hősök napján emlékezett meg a község az első világháború hősi halottairól. A háborúban hatvannégy solymári katona esett el, akiknek tiszteletére 1924-ben hősi emlékművet emeltek.9 Az ünnepség kezdet7 Borovszky 1910, П. 154. 8 Seres 1993,213. 9 Ezen a napon reggel 8 órakor gyülekezett a községháza előtt a koszorúzás! menet, melyen 724
