Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Puskás Bernadett: Két kárpátaljai fatemplom és ikonosztázaik
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. akit itt kereszttel ábrázolt a mester (orosz kései ábrázolásokhoz hasonlóan). Hagyományosan negyedikként Űriéinek kellene szerepelnie, azonban a fehér rózsák az orosz ikonográfiában a hét arkangyal között ismert Barachiel, azaz Isten áldása nevet viselő arkangyal attribútumai (Énoch 3. könyve 14,4) az isteni bőség és áldás jelzéseként. Az alapképek alatti predellaképek festői kvalitása szerényebb, elképzelhető, hogy a mester segédje festhette. Annál sajátosabb, hogy képi programjuk itt jól átgondolt, ikonográfiájuk kötött témához kapcsolódik, az eucharisztikus áldozatbemutatásra utal (Ábel áldozata, Ábrahám áldozata, Melkizedek érkezése). Még inkább érdekes az egyes témák aktualizáló ábrázolása: az Ábel áldozata jelenetben Ádám fia hegyi pásztorként jelenik meg jellegzetes, széles karimájú kalapban. A negyedik jelenet a legsajátosabb, hiszen a szláv történeti emlékezet egyik ritka képi megjelenítése: a trónoló Vladimir kijevi nagyfejedelmet ábrázolja, amint Bizáncból az oroszok megkeresztelkedésére érkező papokat fogadja (a felirat szerint „Szent Vladimir nagyfejedelem, a keresztségben Bazil.” Különösen is tanulságos a helyi egyházi identitás alakulásának szempontjából, hogy minden bizonnyal a zugói paróchus szándékát tükrözi a témák kiválasztása. Egyszerre fontos volt számára a magyar királyi címer és a szláv kereszténységhez való kapcsolódás megjelenítése, valamint püspöke címerének ábrázolása. Grigássy Mihály, aki később a verchovinai kerület esperese is lett egyben, fiatalember lehetett még ekkor, hisz a krónikában bejegyzettek szerint 1782. augusztus 6-án lett pappá szentelve, mégis talán közvetlenül is ismerhette a komoly udvari kapcsolatokkal is rendelkező Bacsinszky András püspököt. Elképzelhető, hogy a művelt főpap tanácsait követhette a német mester megbízásakor vagy az ikonográfiái program egyes újszerű elemeinek beiktatásával. A Grigássy által az 1783. esztendőtől már rendszeresen vezetett zugói krónika feljegyzései a paróchus széles körű tájékozottságáról, lényeglátásról tanúskodnak. Hiszen fölfigyel és átmásolja elődei feljegyzéseit, és maga is hasonló szellemben folytatja a krónikát. A gazdálkodást befolyásoló természeti jelenségek leírása mellett, a különféle események kapcsán változó terményárakról is szól, valamint országos, helyi, és európai vonatkozású katonai, politikai és egyházi vonatkozású történések rövid említése is szerepel itt.38 A következő szinttől a szerkezet már keskenyebb és inkább barokk oltárépítményre emlékeztetőén szerveződik.39 A királyi ajtó függőleges tengelyében, az ünnepsorban a már említett felirattábla vízszintes képmezeje kapott helyet az ikonokéhoz hasonlóan díszes keretben. 38 Бшенький [Стрипський] 1911. 39 Puskás 1998, 91-104. 695
